A propolisz ragacsos, gyantaszerű, barnás színű, édeskés illatú anyag, amit a méhek állítanak elő azért, hogy megvédjék a kaptárat a baktériumok és a kórokozók ellen. Az alapanyagot a fák rügyein és a fiatal ágakon lévő gyanta adja. A legfőbb forrás a fekete nyár rügypikkelyein lévő bevonat, de a tölgyfáról, a napraforgóról, az égerfáról és a fenyőről is gyűjtenek a méhek enyvszerű bevonatot.
A gyantát a méhek emésztőfolyadékkal keverik össze – így jön létre a propolisz. E folyadékban olyan enzimek találhatók, melyek ki tudják oldani a növényi gyantából a gyógyhatású anyagokat. A propolisz több, mint 130 hatóanyagot tartalmaz: fő hatóanyagai a fiavonok és a flavonoidok, szerves savak és illóolajok, de vannak benne ásványi anyagok és nyomelemek is (kalcium, vas, réz, nikkel, cink, szilícium, kobalt, titán, vadium.)
A dolgozók nemcsak a nektárgyűjtő főszezonban, hanem azon túl is gyűjtik a gyantát (és állítják elő a propoliszt), amikor az utódokat táplálják. Általában dél körül indulnak útnak a gyantáért, mivel az a nap legmelegebb időszaka, s ilyenkor a legfolyékonyabb ez az anyag. A méhek a propolisszal tömik be a kaptár réseit, hogy hermetikusan lezárják, mivel a kaptárban magas a páratartalom, a hőmérséklet 35 fok körüli, s ez ideális környezetet jelent a kórokozóknak a szaporodásra, és a kaptár megfertőzésére.
A propolisz a kaptár fertőtlenítésére is szolgál: a belső falakra felkenik, s az új lépeket is így kezelik (sterilizálják). Ha a kaptárba téved egy rovar, akkor ezzel az anyaggal vonják be, hogy bomlás során ne fertőzze meg a kaptárat.
A méhészek – ebből adódóan – úgy tudnak propoliszt gyűjteni, hogy egy lyukacsos lemezt, úgynevezett propoliszrácsot tesznek a kaptárba, s ezt fedik be a méhek propolisszal.
A propolisz antibiotikus hatását már régóta vizsgálják, és már az ’50-es években bebizonyosodott hatékonysága a baktériumok, gombák és vírusok ellen. A legintenzívebben talán egy dán kutató, Kari Lund Augaard foglalkozott e témával, aki több,mint 16.000 emberen végzett kutatást.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2021/03/02/biokerteszet-vedekezz-propolisszal-a-legzoszervi-megbetegedesek-ellen-is/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
