Narancsban, vörösben és lassan barnává olvadó sárgában úszik a kert és az erdő. A fák és a bokrok napról napra változtatják színüket a késő nyári, kora őszi napsütéstől búcsúzva, mintha elhagyott nőként kényszert éreznének arra, hogy gyorsan átfestessék hajukat – siratva a múltat, s bízva a boldogabb jövőben. Ilyenkor a vadgesztenye is kihullik fa-anyja féltő karjaiból. Koppan egyet a földön, majd lelkes gurulásba kezd, hogy aztán kinyújtózva megpihenhessen az avarban.
A vadgesztenye hazánk egyik közkedvelt díszfája. Megtalálható az utak mentén, a parkokban, erdőkben, temetőkben is. Délkelet- Európában honos, Magyarországon díszfaként ültetik, 25-30 méter magasra is megnő.
Hogyan került Európába?
Európába a 16. században került a törökök közreműködésével. A törökök megfigyelték ugyanis, hogy azok az állatok, amelyeket vadgesztenyével etetnek, hamarabb kigyógyulnak a légúti fertőzésekből. Ezért a lovaiknak ezt a növényt adták köhögésük csillapítására (és etetésére is). A népnyelv ezért hívja „lógesztenyének” is.
Régen a vadgesztenye leveleiből teát készítettek a légúti megbetegedések ellen. Én azonban nem ajánlom e főzet fogyasztását, mivel ma már tudjuk, hogy nagyon magas a szaponin tartalma, vagyis mérgezést okozhat.
Ezek a kis számban előforduló mérgezések szinte kizárólag gyerekek körében jellemzőek. A nemzetközi felmérések szerint a mérgezettek többsége gyermek, akik átlagosan egyetlen magot fogyasztottak el, és 14 százalékuknál jelentkeztek különböző súlyosságú mérgezési tünetek. Ezek az alábbiak lehetnek: nyugtalanság, láz, rosszullét, pupillatágulat, arcpír. Nagyobb mennyiség elfogyasztása fokozott aluszékonysággal, de akár légzésbénulással is járhat.
Az őzek, szarvasok és vaddisznók viszont nagyon szeretik a vadgesztenyét – és természetesen nem is árt nekik.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/10/15/vadgesztenye-nem-eheto-megis-gyogyit/
Az ízületi fájdalom az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, különösen 50 év felett, amikor az ízületi porcok természetes módon veszítenek rugalmasságukból és csökken a kollagéntermelés. A kellemetlen tünetek azonban hatékonyan kezelhetők, akár természetes módszerekkel, akár gyógyszertári készítményekkel.
A tél után a szervezetünk vitaminraktárai gyakran lemerülnek, ami fáradtságot, gyengébb immunrendszert és hormonális egyensúlyzavarokat eredményezhet. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy friss, szezonális ételekkel és szuperélelmiszerekkel pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, miközben támogassuk az egészségünket és a vitalitásunkat.
Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra egészsége közvetlen hatással van a mentális állapotra. Az úgynevezett bél-agy tengely révén a bélbaktériumok befolyásolhatják a hangulatot, a szorongás szintjét és akár a depresszió kialakulásának kockázatát is.
