A múltkor már kifejtettem, hogy az antibiotikumok a fertőzések elleni gyógyszeres védekezés fő vonalát jelentik. Az első ismert antibiotikum – amivel a szifiliszt is kezelték - az arzfenamin volt, melyet 1910-ben vezettek be. A legismertebb antibiotikum pedig valószínűleg a penicillin, amely Alexander Fleming nevéhez kötődik. E gyógyszert 1928-ban fedezte fel, de csak 1942-ben kezdték el széles körben használni.
„A Penicillinnel új korszak vette kezdetét az orvostudományban.” – tudtam meg dr. Csizmazia Pétertől – „Hasonló korszakos jelentőséggel bír a védőoltások bevezetése, ugyanis korábban a leggyakoribb halálokot a fertőző betegségek jelentették, gondoljunk csak a pusztító járványokra. A felsoroltak a gyógykezelés, megelőzés terén hoztak újat, a diagnosztikában pedig a képalkotó eljárások fejlődtek a legnagyobbat: az egyszerű röntgensugártól eljutottunk a PET-scan-ig, közben működik a CT és az MR, az ultrahang pedig legtöbbször a képalkotó diagnosztika egyik alapvizsgálata.”
A Penicillin tehát az első mérföldkő volt. Azóta ezrével fedezték fel, állították elő azokat a molekulákat, amelyek mára már a mindennapi orvosi gyakorlatba szervesen beépültek - gyógyszerként törzskönyvezve és forgalomba hozva. Alig van az orvostudománynak olyan ága, ahol ne használnák. Persze, vannak olyan területek, ahol alig van rá szükség – gondoljunk az elmegyógyászatra - , és vannak, ahol nagyon gyakran hozzá nyúlnak a gyógyítás során, például fertőző betegségek esetén.
És itt kell megemlíteni azt, hogy vannak olyan antibiotikumok, amelyek hatástalanok vagy hatástalanná válnak / válhatnak, illetve olyanok, amelyek súlyos (esetenként halálos) allergiás reakciókat váltanak / válthatnak ki.
„Egyes antibiotikumok hatástalanok az adott fertőzésre, mert a baktériumok nem reagálnak rájuk.” – tudtam meg dr. Csizmazia Pétertől – „Sajnos azt is látjuk, hogy korábban hatásos gyógyszerek hatástalanná válnak, mert kialakul a baktériumokban az ellenállóképesség (rezisztencia) velük szemben. Ez nagyon sok nehézséget és fejtörést okoz az orvos számára!”
Az antibiotikum-rezisztenciáról a múltkor írtam egy bővebb anyagot, ezért most foglalkozzunk az allergiás reakciókkal. Ez sokkal ritkábban fordul elő, mint ahányszor azt hiszi a beteg, hogy érintett a témában.
„Mint minden szervezetünkbe kerülő idegen anyag, úgy az antibiotikumok is képesek allergiás reakciót kiváltani. Ez lehet enyhe csalánkiütéstől kezdve súlyos, azonnali életmentő orvosi beavatkozást igénylő anafilaxiás reakció is!” – hívta fel a figyelmet a székesfehérvári csecsemő- és gyerekgyógyász, aki kiemelte, hogy e téren nagyon sok csapda leselkedik az orvosra és a páciensre egyaránt.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/10/15/tudtad-hogy-az-antibiotikum-allergias-reakciot-is-kivalthat/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
