A következőkben a kalciummal és a D-vitaminnal kapcsolatos néhány friss, nemzetközi kutatási eredményt mutatunk be:
Sokan – hibásan gondolkodva – tartanak a kalcium fogyasztásától. Mindezt arra alapozzák, hogy a kalcium székrekedést okozhat, felelőssé tehető a vesekövességért, továbbá növelheti a szívinfarktus és a stroke rizikóját. Tudni kell azonban, hogy számos tudományos vizsgálat eredményei igazolják, hogy kalciumra igenis szüksége van a szervezetnek, és az előírásszerűen szedett dózisai kedvező hatásúak. Megjegyzendő, hogy a hazai kalciumbeviteli adatokat tekintve korábban sem kellett egy esetleges „túlfogyasztás” okozta szív- és érrendszeri rizikótól tartani, ugyanis – sajnálatos módon – az átlagos hazai napi kalciumbevitel még az ajánlott napi referenciaértéket sem éri el. Az ajánlott napi 800-1200 mg-os kalciumbevitellel szemben a magyar felnőttkorú lakosság napi kalciumbevitele csak kb. 733 mg.
A többéves vitát lezárandó 2017-ben a csontritkulással foglalkozó szakmai szervezetek 31 vizsgálat eredményeinek az áttekintése alapján megnyugtató következtetésekre jutottak kalciumügyben. Kiderült, hogy nem igazolható dózis–hatás összefüggés a napi kalciumbevitel, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel járó elhalálozás tekintetében.
A vizsgálat szerzői szerint napi 2000-2500 mg-os határig a kalcium bevitele biztonságos. Nincs ugyanakkor bizonyíték arra, hogy az ajánlott napi dózisok feletti plusz-kalciumbevitelnek extra hozadéka lenne a csontok egészsége szempontjából. Másként fogalmazva: a csontok egészsége érdekében is törekedni kell arra, hogy naponta 800-1200 mg kalcium bejusson a szervezetbe, de fölösleges túlzásokba esni, és napi 2500 mg fölötti adagok bevitelét megcélozni.
A csontok szempontjából kulcsfontosságú kalcium + D-vitamin kombináció másik tagját, a D-vitamint tekintve szintén aggodalomra adnak okot a statisztikák. A D-vitamin-hiány már-már járványszerűen terjed, a hazai lakosság jelentős része is D-vitamin-hiányos, és pótlásra szorul. Sokan próbálnak javítani a helyzeten, és pótlásra törekednek. A legfrissebb kutatási eredmények alapján úgy tűnik, nem mindegy, hogy milyen formában jut a szervezetbe a D-vitamin.
A legújabb eredmények alapján a növényi vagy gombaeredetű D2-vitamin (ergokalciferol) kevésbé képes a szervezetben hasznosulni, mint az állati forrásból, így a halból, májból vagy tojásból nyert D3-vitamin (kolekalciferol). Úgy tűnik, hogy azoknál, akik vitaminpótlás céljából D3-vitamint kapnak, kétszer nagyobb mértékben emelkedik a vérszérum D-vitamin-szintje (74-75%), mint azoknál, akik növényi eredetű D2-vitamint (33-34%) kapnak. Másként fogalmazva: a halat, tojást vagy D3-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítőket fogyasztóknál a D-vitamin-szint nagyobb mértékű emelkedése várható, mint a D2-vitaminban gazdag gombák vagy a D2-vitaminnal dúsított pékáruk fogyasztásakor. Jó tudni, hogy a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek és étrend-kiegészítők jellemzően D3-vitamint tartalmaznak, de több, pl. az USA-ból beszerezhető étrend-kiegészítő termékben D2-vitamin található.
Ha hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg a FB-on, vagy küldje el barátainak a linket, hogy másokhoz is eljussanak az imént olvasott információk! Köszönjük!
(Szerző: Dr. Budai Marianna PhD szakgyógyszerész - PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
