Ha megnézzük az áruházakban kapható élelmiszerek csomagolását, akkor minden valószínűség szerint találunk rajtuk néhány „E” betűt. Ezek az Európai Unióban engedélyezett egyes élelmiszer-adalékok kódjai, melyeket köteles a gyártó feltüntetni. Ezektől az adalékoktól lesz – elméletileg – tartósabb, ízletesebb, tetszetősebb kinézetű az előállított termék.
Az élelmiszer-adalékok lehetnek tartósítószerek, technológiai segédanyagok, hozzáadott tápanyagok, antioxidánsok, természetes / természetes forrású / mesterséges színezékek, természetes / természetazonos / mesterséges aromák stb.
Az E-számokat tartalmazó kódrendszerre azért van szükség, hogy a nyelvi különbségeket kiküszöbölve, egyértelműen jelölni lehessen, hogy az adott élelmiszer mit tartalmaz. Így nem kell több nyelven is feltüntetni a listát. – Ez jó a gyártónak (mert kevés információt kell elhelyeznie az amúgy is véges, kisméretű címkén) és a fogyasztónak is (mert egyszerűbben tud külföldön vásárolni – amennyiben tudatosan vásárol és figyeli az összetevőket).
Vannak olyan összetevők, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. Ezt a szaknyelvben „additív allergiának” nevezik. Előfordulhat, hogy egy-egy összetevő külön-külön ártalmatlan, ám együttes hatásuk akár életveszélyes is lehet.
Az allergiás tünet jelentkezhet a felsőtesten, vagy a száj környékén bőrpír, csalánkiütés formájában, de anafilaxiás sokk is bekövetkezhet, mely során az egész testet csalánkiütés borítja be, a gége megduzzad, a légzés nehezítetté válik, felgyorsul a szívverés, csökken a vérnyomás, ájulás, eszméletvesztés is kialakulhat. (Igaz, ez ritkán fordul elő.)
A legtöbb probléma általában a tartósítószerekkel van. Ide soroljuk a nátrium glutamátot, a nátrium benzoátot, a szorbinsavat, a szalicileket, és az ízfokozókat.
Az E211-es számmal jelölt nátrium-benzoátot kémiai úton benzoesavból szintetizálják. Élelmiszerek tartósítására használják: nem öli meg a baktériumokat és a gombákat, hanem „csupán” gátolja szaporodásukat.
A gyümölcsökben (ananászban, narancsban, eperben, málnában, szőlőben, citromban, ribizliben, grapefruitban), a mézben, a tejtermékekben is megtalálható természetes alkotóelemként, ám tartósítószerként adagolva már lehetnek mellékhatásai: főként szalicilsavra és annak származékaira allergiás embereknél, valamint asztmásoknál.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/03/05/tudod-melyik-eteladalekok-okozhatnak-allergiat/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
