A mononukleózis vírusa az egyik legrégebbi kórozó, amivel az emberiség valaha is találkozott. A csókbetegség – más néven vagy Pfeiffer-féle mirigyláz - a leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban fordul elő. A fejlettebb államok lakossága általában 15-24 éves kor között találkozik először e vírussal. A fejlődő országokban a gyermekek közel 100 százaléka átesik az első fertőzésen – ami általában tünetmentes. 20-30 éves kor felett már nagyon ritkán fordul elő.
E heveny megbetegedés nem határozható meg csupán a fizikális jelek alapján, hanem a diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálatra (vérvételre, a vérkép megvizsgálására) van szükség.
A vírus a nyál közvetítésével fertőz: a fertőzött személy nyálában a sejtek felszínére kerül, megtapad, majd átkerül az új gazda szervezetébe. A vírus a torok és az orr nyálkahártyájában is életben tud maradni, hogy később is tudjon fertőzni. Bár „csókvírusként” nevezzük, nemcsak így kapható el, hanem a szoros közelségben élő közösségekben – családban is – is valószínű a fertőzés átadása.
A mononucleosis infectiosa hátterében az Epstein-Barr-vírus (EBV) áll az esetek több mint 80 százalékában. Az EBV rendszertanilag a herpeszvírusok közé tartozik. Igen „kreatív”: testünk bármely szervét képes megbetegíteni.
A betegség tünetei: elhúzódó magas láz, torokfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás. A nyaki nyirokcsomókat maga a beteg is kitapinthatja, annyira megduzzadhat. Az esetek nagy részében a máj és a lép megnagyobbodása is észlelhető, amit hasi betapintással lehet megállapítani. Sokszor évekkel a fertőzés lezajlása után is tapasztalható a lép megnövekedett állapota.
Előfordulhat még rossz közérzet, hidegrázás, fejfájás, gyengeség, izomfájdalom, hányinger, hányás, hasfájás, ízületi fájdalom, borzongás, bőrpír, bőrkiütés. Ez utóbbi mindig megjelenik, ha a beteget antibiotikummal kezelik. Mivel a mononukleózis miatt a mandula felszínéről fehéres lepedék formájában lökődnek le a nyiroksejtek, sokszor összekeverik a tüszős mandulagyulladással. (Holott ez nyiroksejtes gyulladás.) A tüszős mandulát pedig antibiotikummal kezelik, és néhány penicillinszármazék olyan reakciókat okoz, mint például a kanyarószerű kiütések a kezelés nyolcadik-kilencedik napján. A paciens tehát allergiás tüneteket produkál.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/02/05/faj-a-torkod-lazas-es-levert-vagy-lehet-hogy-csokbetegseg-gyotor/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
