A mononukleózis vírusa az egyik legrégebbi kórozó, amivel az emberiség valaha is találkozott. A csókbetegség – más néven vagy Pfeiffer-féle mirigyláz - a leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban fordul elő. A fejlettebb államok lakossága általában 15-24 éves kor között találkozik először e vírussal. A fejlődő országokban a gyermekek közel 100 százaléka átesik az első fertőzésen – ami általában tünetmentes. 20-30 éves kor felett már nagyon ritkán fordul elő.
Leginkább a fiatalok érintettek (Fotó: videoblocks.com)
E heveny megbetegedés nem határozható meg csupán a fizikális jelek alapján, hanem a diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálatra (vérvételre, a vérkép megvizsgálására) van szükség.
A vírus a nyál közvetítésével fertőz: a fertőzött személy nyálában a sejtek felszínére kerül, megtapad, majd átkerül az új gazda szervezetébe. A vírus a torok és az orr nyálkahártyájában is életben tud maradni, hogy később is tudjon fertőzni. Bár „csókvírusként” nevezzük, nemcsak így kapható el, hanem a szoros közelségben élő közösségekben – családban is – is valószínű a fertőzés átadása.
A vírus nyállal terjed (Fotó: adweek.com)
A mononucleosis infectiosa hátterében az Epstein-Barr-vírus (EBV) áll az esetek több mint 80 százalékában. Az EBV rendszertanilag a herpeszvírusok közé tartozik. Igen „kreatív”: testünk bármely szervét képes megbetegíteni.
A betegség tünetei: elhúzódó magas láz, torokfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás. A nyaki nyirokcsomókat maga a beteg is kitapinthatja, annyira megduzzadhat. Az esetek nagy részében a máj és a lép megnagyobbodása is észlelhető, amit hasi betapintással lehet megállapítani. Sokszor évekkel a fertőzés lezajlása után is tapasztalható a lép megnövekedett állapota.
Az egyik tünet az elhúzódó magas láz (Fotó: medicalnewstoday.com)
Előfordulhat még rossz közérzet, hidegrázás, fejfájás, gyengeség, izomfájdalom, hányinger, hányás, hasfájás, ízületi fájdalom, borzongás, bőrpír, bőrkiütés. Ez utóbbi mindig megjelenik, ha a beteget antibiotikummal kezelik. Mivel a mononukleózis miatt a mandula felszínéről fehéres lepedék formájában lökődnek le a nyiroksejtek, sokszor összekeverik a tüszős mandulagyulladással. (Holott ez nyiroksejtes gyulladás.) A tüszős mandulát pedig antibiotikummal kezelik, és néhány penicillinszármazék olyan reakciókat okoz, mint például a kanyarószerű kiütések a kezelés nyolcadik-kilencedik napján. A paciens tehát allergiás tüneteket produkál.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/02/05/faj-a-torkod-lazas-es-levert-vagy-lehet-hogy-csokbetegseg-gyotor/
2019. február 22.
