Mit nevezünk tápanyagnak?
A tápanyagok nélkülözhetetlenek az életünkhöz, a növekedésünkhöz, fejlődésünkhöz. A különböző tápanyagok a táplálékkal jutna be a szervezetünkbe, hogy részt tudjanak venni testünk felépítésében, szervezetünk működésében. Az életműködésünkhöz és az anyagcsere-folyamataink szabályzásához elengedhetetlenül szükségesek a tápanyagok.
A tápanyagok fajtái
A tápanyagokat három csoportba soroljuk: testépítő anyagok (fehérjék, ásványi anyagok, víz, keményítő, cukrok), energiaforrások (fehérje, zsír, szénhidrát) és biokatalizátorok (vitaminok, ásványok, enzimek).
Egy másik megközelítésből két részre oszthatjuk őket: energiát szolgáltatók (kalorigének) és az energiát nem szolgáltatók (non kalorigének).
A kalorigének közé soroljuk a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, amelyek egyszerű cukorrá alakulnak, a non kalorigének csoportja pedig a vitaminokat, ásványi sókat, vizet tartalmazza.
Feltételek
A sportolók jól tudják, hogy ahhoz, hogy az adott (sport)teljesítményükhöz képest fejlődést érjenek el, három alapfeltételnek kell megfelelniük: Először is fontos a kiegyensúlyozott, megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagbevitel. Ehhez jönnie kell a megfelelő mértékű edzésterhelésnek, és nem elhanyagolható a pihenés sem.
Ha valaki nem akar sportolni, csupán egészségi színvonalának megtartása a cél, illetve azon javítani szeretne, akkor is figyelnie kell arra, hogy milyen tápanyagokkal élteti testét. Ha nem megfelelő minőségű „ételekkel” látjuk el szervezetünket, akkor az „eredmény” is ahhoz illő lesz! Nemhiába mondják: „Az vagy, amit megeszel!”
Mit nevezhetünk „élelmiszernek”?
Azt talán többen is sejtik, hogy nem azt, amit a hétköznapi életben annak hívunk! Ha e szót elemeire bontjuk – csodálatos a magyar nyelv! - , már ott is van a válasz! – Ami élettel tölti meg a testünket! Erre pedig leginkább a természetben előforduló tápanyagok az alkalmasak.
Az élelmiszerek biológiai értékét a tápanyag-tartalom határozza meg. S minél jobban fokozza szervezetünk ellenálló-képességét, tolja ki az öregedést, segíti elő a beteg szervezet gyógyulását, avagy fokozza a szervezet fejlődését, annál nagyobb a biológiai érték.
A folytatásban a fehérjékről lesz szó.
Ha hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg a FB-on, vagy küldje el barátainak a linket, hogy másokhoz is eljussanak az imént olvasott információk! Köszönjük!
(Szerző: Temesvári Márta – PatikaPlus)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
