A szem felépítése rendkívül összetett: Több, mint kétmillió alkotóelemből áll! A szemhéj a szemet védi a külső fizikai hatásoktól. A szaruhártya és a szemfehérje lefedi és megóvja a szem belső részét. A könnyréteg oxigént szállít a szaruhártyára, és felelős a szemek egészséges állapotáért, kényelemérzetéért.
Érdekesség: percenként átlagosan tizenháromszor pislogunk. Ez óránként hétszáznyolcvan pislogás. A nőkre dupla annyi pislogás jellemző, mint a férfiakra.
Ha a belső struktúrát nézzük: A „színes” rész az írisz. Az írisz közepén lévő fekete, kör alakú nyílás a pupilla, amely a fényt engedi be. Az írisz mögött található egy kristálylencse. Ez a közeli és a távoli tárgyakra való fókuszálást teszi lehetővé. A retina pedig egy olyan vékony réteg, amely több millió fotoreceptorból áll.
Érdekesség: A melanocita nevű festékanyag felelős azért, hogy sötétebb vagy világosabb színű a szemünk. Minél több van belőle az érhártyában, annál sötétebb a szem. Mindenkinek világosabb a szeme születésekor, mint felnőtt korban. Élnek olyan emberek, akiknek különböző színű a szemük. E „rendellenesség” neve heterochromia iridis.
A látás a következő módon megy végbe: A fény bejut a szembe a szaruhártyán és a pupillán keresztül. Ha egy sötét teremben ülünk és hirtelen valaki felkapcsolja a villanyt, akkor a pupilla összehúzódik, hogy csökkentse a fény mennyiségét, ami hirtelen be akar áramolni a szembe. Ha pedig egy világos helyről hirtelen átlépünk egy sötét szobába, akkor a pupillák kitágulnak, hogy még több fényt engedjenek be, és jobban lássunk.
Érdekesség: a szemgolyó akkora, mint egy gömb alakú rágógumi. A szemlencsék pedig kb. egy franciadrazsé méretével azonosak. A szemgolyó mérete befolyásolja, hogy rövid- vagy távollátók vagyunk. A szemgolyó együtt nő a gyermekek növekedésével.
A fény áthalad a pupillán, a kristálylencsén, és fókuszálódik a retinán. A kép fejjel lefele fordul a szem hátsó részén. A fény eléri a szemfeneket, tovább fut a retina idegein, majd a kép megérkezik az agyba a látóidegek segítségével. Az agy feldolgozza az információt, s megfordítja a képet. Így már a „valóság” fog rögzülni.
Érdekesség: Könnyen megvakulhatunk, ha a napba nézünk, mert a szemlencse a retinára fókuszálja a nap fényét, amely kiégetheti. (Olyan ez, mint amikor nagyítóval játszanak a gyerekek.)
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/10/05/szemunk-fenye-amit-a-latasrol-tudni-erdemes/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
