A szem felépítése rendkívül összetett: Több, mint kétmillió alkotóelemből áll! A szemhéj a szemet védi a külső fizikai hatásoktól. A szaruhártya és a szemfehérje lefedi és megóvja a szem belső részét. A könnyréteg oxigént szállít a szaruhártyára, és felelős a szemek egészséges állapotáért, kényelemérzetéért.
Érdekesség: percenként átlagosan tizenháromszor pislogunk. Ez óránként hétszáznyolcvan pislogás. A nőkre dupla annyi pislogás jellemző, mint a férfiakra.
Ha a belső struktúrát nézzük: A „színes” rész az írisz. Az írisz közepén lévő fekete, kör alakú nyílás a pupilla, amely a fényt engedi be. Az írisz mögött található egy kristálylencse. Ez a közeli és a távoli tárgyakra való fókuszálást teszi lehetővé. A retina pedig egy olyan vékony réteg, amely több millió fotoreceptorból áll.
Érdekesség: A melanocita nevű festékanyag felelős azért, hogy sötétebb vagy világosabb színű a szemünk. Minél több van belőle az érhártyában, annál sötétebb a szem. Mindenkinek világosabb a szeme születésekor, mint felnőtt korban. Élnek olyan emberek, akiknek különböző színű a szemük. E „rendellenesség” neve heterochromia iridis.
A látás a következő módon megy végbe: A fény bejut a szembe a szaruhártyán és a pupillán keresztül. Ha egy sötét teremben ülünk és hirtelen valaki felkapcsolja a villanyt, akkor a pupilla összehúzódik, hogy csökkentse a fény mennyiségét, ami hirtelen be akar áramolni a szembe. Ha pedig egy világos helyről hirtelen átlépünk egy sötét szobába, akkor a pupillák kitágulnak, hogy még több fényt engedjenek be, és jobban lássunk.
Érdekesség: a szemgolyó akkora, mint egy gömb alakú rágógumi. A szemlencsék pedig kb. egy franciadrazsé méretével azonosak. A szemgolyó mérete befolyásolja, hogy rövid- vagy távollátók vagyunk. A szemgolyó együtt nő a gyermekek növekedésével.
A fény áthalad a pupillán, a kristálylencsén, és fókuszálódik a retinán. A kép fejjel lefele fordul a szem hátsó részén. A fény eléri a szemfeneket, tovább fut a retina idegein, majd a kép megérkezik az agyba a látóidegek segítségével. Az agy feldolgozza az információt, s megfordítja a képet. Így már a „valóság” fog rögzülni.
Érdekesség: Könnyen megvakulhatunk, ha a napba nézünk, mert a szemlencse a retinára fókuszálja a nap fényét, amely kiégetheti. (Olyan ez, mint amikor nagyítóval játszanak a gyerekek.)
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/10/05/szemunk-fenye-amit-a-latasrol-tudni-erdemes/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
