Akár 63 százalékkal is csökkentheti a középkorú férfiak szívrohamkockázatát a “szegény ember gyógyszertára”, ahogy a finnek nevezik a forró kamrát, ám a pontos mechanizmust, ahogy a szauna védi a szív egészségét, egyelőre nem ismerik – idézte a The Daily Telegraph a Kelet-finnországi Egyetem tudósainak a Jama Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányát.
Heti négyszeri szaunázás, csodákra képes
A kutatók 2315, 42-60 éves, Finnország keleti részén lakó férfit követtek 21 éven át. Ezalatt 190 résztvevő szenvedett hirtelen szívhalált, 281-en hunytak el szívkoszorúér-betegségben, 407-en szív- és érrendszeri kórban. Összesen 929-en haltak meg.
Az adatok azt mutatták, hogy akik rendszeresen szaunáztak, azokat kevésbé érintették a szívproblémák. A hirtelen szívhalál kockázata 22 százalékkal alacsonyabb volt azoknál a férfiaknál, akik heti kétszer-háromszor szaunáztak, és 63 százalékkal mérséklődött azoknál, akik heti négy-hét alkalommal keresték fel a forró kamrát.
A szívkoszorúér-betegségek miatti halálozásnál hasonló adatokat találtak: heti két-három alkalom 23 százalékkal, heti négy-hét alkalom 48 százalékkal csökkentette a probléma esélyét.
A szív- és érrendszeri elhalálozások aránya 27 százalékkal mérséklődött a heti kétszer-háromszor, 50 százalékkal a négyszer-hétszer szaunázóknál.
Rita Redberg, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, a Jama International Medicine szerkesztője úgy vélekedett, hogy bár nem tudni, miért éltek hosszabb ideig a gyakrabban szaunázó férfiak – a forró kamrában töltött pihenőidő, a több nyugalmat lehetővé tevő életstílus vagy esetleg a szaunabeli társaság miatt -, az biztos, hogy “az ott eltöltött percek hasznosan töltött időt jelentenek”.
Minél több, annál jobb
Tovább csökkentek a kockázatok azoknál, akik egy-egy alkalommal általában tovább tartózkodtak a forró kamrában. Akik 11-19 percig izzadtak, azoknál 11 százalékkal, akik 19 percnél tovább maradtak a forróságban, azoknál 52 százalékkal csökkent a hirtelen szívhalál esélye.
Miért jó még a szauna?
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szaunázás mérsékelheti a vérnyomást, csökkentheti a stresszhormonok mennyiségét, javíthat a cukorbajosok és a tüdőbetegek állapotán, gyógyíthatja az egyszerű náthát és támogatja az anorexia legyőzését.
(Forrás: PatikaMagazin)
Tetszett a cikk?
2020. október 01.
Hasonló cikkek
Mit tehetünk az őszi hajhullás, korpásodás és fejbőrpanaszok ellen?
Az ősz beköszöntével nemcsak a természet változik meg, hanem a testünk is alkalmazkodik a hűvösebb, szelesebb időjáráshoz. Amikor lehűl a levegő és előkerülnek a sapkák, sálak és a vastagabb kabátok, hajunk és fejbőrünk is különleges igénybevételnek van kitéve. Sokan ilyenkor azt veszik észre, hogy a hajuk jobban hullik, a fejbőrük szárazabb vagy épp zsírosabb lesz - és gyakran sajnos megjelenik a korpa is. Ezek a változások nem feltétlenül jelentenek betegséget – az évszakváltás természetes folyamatokat indít el, de érdemes tudatosan felkészülni rájuk.
Az ősz beköszöntével nemcsak ruhatárunkat kell átalakítanunk, hanem bőrápolási rutinunkat is. A hűvös, szeles idő és a beltéri fűtés egyaránt megviseli a bőrt: gyakrabban jelentkezik szárazság, húzódás, repedezett kéz, kipirosodás, sőt, az érzékenyebb bőrűeknél akár ekcémás tünetek is fellángolhatnak. Ahhoz, hogy bőrünk ősszel is egészséges és rugalmas maradjon, fontos a tudatos hidratálás, a megfelelő krémek használata és a kíméletes ápolás.
Tőzegáfonya – az immunrendszer és a húgyutak védője
Ősszel a szervezetünk egyre inkább ki van téve a megfázásnak, a fáradtságnak és a húgyúti problémáknak. Nem véletlen, hogy ilyenkor sokan keresik a természetes immunerősítőket és avédelmező élelmiszereket. A tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) talán nem olyan ismert gyümölcs, mint az alma vagy a körte, mégis évszázadok óta a népi gyógyászat egyik titkos fegyvere.
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
