A hideget, a sötétséget sokan nem szeretik, és ebben nincsen semmi meglepő. Vannak azonban, akik az őszi-téli hónapok során évről évre ismétlődően kifejezett depressziós tünetektől szenvednek, s a nyomott kedélyállapot tavaszig fennmarad.
A hangulat az idő hidegebbre fordulásával nyomottá válik, az aktivitás, teljesítmény jelentősen csökken. A szezonális depressziósok a szokásosnál is többet alszanak, mégis egész nap fáradtnak érzik magukat, és szexuális érdeklődésük, nemi vágyuk is csökken. Étvágyuk viszont növekszik, sokkal többet esznek, mint korábban, s főleg édességeket kívánnak. Testsúlyuk így megnő, de tavasszal, ahogy a tünetek elmúlnak, minden fogyókúra nélkül leadják a többletsúlyukat. Újra frissek, aktívak, jókedvűek lesznek.
Ezt az őszi hónapokban vagy télen kezdődő és tavasszal spontán gyógyuló betegséget nevezzük szezonáli depressziónak, amely a primer depresszió egyik speciális megnyilvánulási formája.
A depresszió ezen fajtája leggyakrabban 20 és 30 éves kor között indul. A betegek 80%-a nő. Az első fokú rokonok között gyakran fordul elő depresszió vagy alkoholbetegség.
A betegség gyakorisága az adott területen a földrajzi elhelyezkedéstől függ (szélességi fok, tengerszint feletti magasság, napsütéses órák száma). A hazánkban élő emberek kb. 1%-a szenved ebben a betegségben, míg az enyhébb – szubklinikai – forma (“winter blues”) a lakosság 6–7%-át érinti.
A diagnózishoz természetesen nem elégséges a hideg időszak és a depressziós tünetcsoport egyidejű fennállása. Lényeges az ismétlődő jelleg, azaz hogy ez az állapot legalább két egymást követő év ugyanazon időszakában forduljon elő, s a pszichés tényezők oki szerepe kizárható legyen.
A szezonális depresszió a szervezet kóros reakciója a megrövidült nappalokra, s a fényterápia a hiányzó napsütést pótolja. A fényterápia hatékonyságát számos tudományosan ellenőrzött vizsgálat igazolta.
A hatásos fényterápiához legalább 2500 lux fényintenzitásra van szükség a szemmagasságban. Összehasonlításképpen: egy jól megvilágított helyiségben 400–500 lux intenzitású fény van. Gyártanak már fényterápiás készülékeket, melyek biztosítják a kellő fényintenzitást, s nem vakítanak. A betegek e készülékek előtt napi 1–2 órát ülnek, közben olvashatnak, dolgozhatnak, ugyanis a hatáshoz elegendő percenként 1–2-szer rápillantani a készülékre. Nem kell speciális fényforrás, mivel a teljes spektrumra nincs szükség (az UV-sugarak például fölöslegesek, s inkább a sárga-zöld spektrumnak van fontos szerepe, ezért a szolárium nem megoldás).
A fényterápiára a szezonális depressziósok 70–80%-ának panaszai megszűnnek. A nem reagáló eseteknél a fény intenzitását és/vagy a terápia időtartamát kell növelni. A fénykezelés legalább 10 napig tart, de sokszor a tél végéig szükséges folytatni, mivel a fényterápia idő előtti megszakításakor egy héten belül visszaesés következhet be.
A pontos hatásmechanizmus egyelőre nem ismert. A betegség kialakulásában szerepet tulajdonítanak a napszaki ritmus zavarának és a tobozmirigy hormonjának, a melatoninnak, valamint egy másik fontos központi idegrendszeri kémiai anyagnak, a szerotoninnak.
Ha úgy véli, képes egyedül megküzdeni alkalmi kedélybetegségével, segítségére lehetnek a jól bevált gyógynövények. Ezek közül depresszióra a leghatásosabb és a legáltalánosabban elterjedt szer az orbáncfű. Hatóanyag, a hipericin kifejezetten antidepresszáns hatású.
Az orbáncfűből előállított patikaszerek, a tea fogyasztása sok esetben teljesen feleslegessé teszi a gyógyszerek alkalmazását, de fontos, hogy a gyógynövényt kúraszerűen fogyasszuk, legalább másfél, két hónapon keresztül.
A téli depresszió eredményesen kezelhető különböző gyógyszerekkel is, melyeknek hatása kb. 10–14 nap múlva jelentkezik, és a gyógyszert a tavasz beálltáig kell szedni.
A gyógyszeres kezelés előnye, hogy elkerülhető a napi 1–2 óráig tartó helyhez (lámpához) való kötöttség, és ez főleg utazás, ill. intenzív szakmai elfoglaltság esetén jelenthet könnyebbséget.
A betegek tehát saját alkatuknak, egyéni életstílusuknak megfelelően választhatnak a fényterápia és a gyógyszeres kezelés között, de a két módszer kombinálható is. Ilyenkor mind a fénykezelés időtartama, mind a gyógyszer dózisa a szokványosnál alacsonyabb.
S végül egy általános tanács: téli depresszió gyanúja esetén forduljon mindig bizalommal családi orvosához, vagy a területileg illetékes ideggondozó szakorvosaihoz.
[Forrás: PatikaMagazin - Szlávics Noémi]
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
