Augusztusban jelentősen megugrik az allergia tünetektől szenvedők száma. Ennek oka az, hogy több olyan növény is virágzik ilyenkor egyidőben, mely erősen allergénnek számít. A száraz, meleg időjárás pedig még rá is segít arra, hogy magas legyen a levegőben a pollenkoncentráció.
A legtöbben a parlagfűre érzékenyek. E növény igen könnyen felismerhető tompa, négy élű száráról, sűrű oldalhajtásairól és szárnyasan szelt, sűrűn szőrözött leveleiről. Akár másfél-két méteresre is megnőhet. Beporzását a szél végzi, a virágpor pedig akár 100 km távolságra is eljuthat. Egyetlen növényen akár 60 ezer mag is teremhet, és akár harminc évig is csíraképes is marad! Ezért nagyon fontos a parlagfű irtása, mert évről évre egyre több embert kínoz, fullaszt.
Az utóbbi napokban felröppent a hír, miszerint összefüggés lehet a koronavírusos esetek számának növekedése és a parlagfűszezon között. Ezért felkerestem egy tüdőgyógyászt, hogy megtudjam, van-e valós alapja az iménti állításnak?
„A szénanáthában, főleg a parlagfű allergiában szenvedőknél rendkívül gyakori a szemviszketés, orrfolyás, tüsszögés. Ez az is jelenti, hogy az ilyen problémával küzdő ember gyakran nyúl az orrához, szeméhez, szájához. Pláne akkor, ha nem szed gyógyszert a betegségére!” – tudtam meg dr. Vidák Zsolttól. – „Ez pedig már önmagában is veszélyforrást jelent, hiszen a COVID-ra gondolva kifejezetten vigyáznunk kell arra, hogy ezeket a testrészeket ne érintsük meg olyan kézzel, amit előtte nem fertőtlenítettünk le!
Nagyobb eséllyel fertőződik meg az, aki nem figyel a higiéniára. Ráadásul az a parlagfű allergiás, aki elkapta a vírust, és nem a maszkjába tüsszent például egy járművön utazva, gócává válhat egy fertőzésnek.”
A cikk folytatása elovlasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/08/18/parlagfuszezon-es-koronavirus-mit-tegyenek-az-allergiasok/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
