Aki minden nap iszik a papsajt levéből, az arra a napra megóvta magát a betegségektől.
A fenti idézet az egyik középkori füvészkönyvben olvasható. E méltán elhíresült mondatot állítólag Plinius mondta, s bár nem csodaszer ez a növény sem, azért kétségtelen tény, hogy kiválóan alkalmas felső légúti megbetegedések, köhögés, rekedtség, torokfájás, valamint gyomor- és bélhurut csökkentésére vagy akár megszüntetésére (is).
Levelei nyolc százalékban növényi nyálkát tartalmaznak, mely ingercsökkentő védőrétegként vonja be a gyulladt nyálkahártyákat. A csekély cseranyag-tartalom erősíti ezt a hatást. A virágban tíz százalékos a növényi nyálka.
A papsajtot már az antik népek is gyógynövényként kezelték, és többféleképpen használták. Amikor nem volt elég élelem, akkor a gyökerét is megőrölték, és lisztként funkcionált. Ma már főként a föld feletti részeit fogyasztjuk, bár vigyázni kell vele, mert a leveleiben sok nitrát is felhalmozódhat. Ez azért fontos, mert zöldségként is használható, kiváló alapanyaga a salátáknak.
Hatóanyagai: antocián glikozid, cserző anyag, foszfor, kalcium, nitrogén, polifenol,tannin, vas
Vitamin-tartalma: A, B1, B2, B3, C
A gyógyászati célra használt kereklevelű mályva (vagyis papsajt) latin neve Malva neglecta W. Hasonló gyógyhatással bír az erdei mályva (Malva silvestris L.) is. Szereti a félárnyékos és napsütéses helyet. Nem igényes a talaj minőségével szemben, ám nem viseli el a magas sótartalmú és/vagy nehézfémeket tartalmazó talajt. Egyéves vagy évelő, s földünk északi félgömbjének minden kontinensén elterjedt.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/09/22/papsajt-az-egyik-legjobb-kohogescsillapito/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
