„Az őszi időszak különösen felértékelődik a teákat kedvelők körében, ugyanis ilyenkor kiváló alkalom nyílik arra, hogy egy finom, forró, gőzölgő teával a kezünket melengetve és a páráját kellemesen belélegezve nézzük az ablakon keresztül, ahogy szépen lassan őszbe fordul az idő. Kiváltképp hasznos egy ilyen teázás, ha esetleg még nem készültünk fel fejben a hűvösebb őszi reggelekre, szelesebb időre és sikerül meghűlnünk. Ilyenkor sokat tud segíteni, ha egy jó gyógyteával tudjuk kezdeni a napunkat.” – tudtuk meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark gyógynövényes kertjében az ott dolgozó Kardos Tamástól.
Majd kifejtette, hogy a különböző növényi részekből készült tea - legyen az forrázat vagy főzet - alapvetően számos hatóanyagot tartalmaz. Ezek között vannak olyan reagens anyagok is, amelyek bizonyos anyagokkal olyan reakcióba léphetnek, amelyek számunkra káros anyagokat választanak ki, avagy megváltoztatják, esetleg hatástalanítják a teánkat. Ilyenek lehetnek többek között a cseranyagok, polifenolok.
Éppen ezért fontos, hogy a teakészítéskor – és fogyasztáskor – kerüljük az alumínium eszközök, edények használatát, de a réz és a vas is több esetben reakcióba lép a különböző hatóanyagokkal.
A legjobb, ha úgynevezett inert anyagú edényeket használunk, amelyekből tudomásunk szerint nem tudnak kilépni ionok, esetleg oldható összetevők. Ilyenek az üveg, a porcelán, magas hőfokon kiégetett kerámia. Ha mindenképpen szeretnénk fém edényt, eszközt használni, akkor jó választás az inox is, amely szintén nem mutat reakciót a növényi hatóanyagokkal, s emellett még jól is tisztítható.
„A tea elkészítésével kapcsolatban a legtöbbször azt halljuk, hogy tíz perces áztatási idő javasolt, de ez nem egy általános és mindenre érvényes szabály. Attól függ, hogy mely növényi anyagról van szó.” – hívta fel a figyelmet egy lényeges kérdésre Tamás, majd példaként említette a napjainkban széles körben kedvelt zöld teát (Camellia sinensis), ahol az áztatási idő három perc. Ezt követően már kellemetlenül csersavassá válik a forrázatunk.
Kifejtette, hogy mindenkinek ajánlott figyelembe vennie a teafüvek csomagolásán feltüntetett áztatási időt, mert a túláztatás során számos esetben feleslegesen sok cseranyag, vagy egyéb összetevő oldódik ki, amely az érzékeny gyomrúaknál kellemetlenségeket okozhat. Emellett a megadott áztatási idő azért is fontos, mert alapvetően annyi idő alatt jutunk ahhoz az ideális hatóanyag komplexhez, amit a javunkra szeretnénk felhasználni.
Az, hogy mi legyen a teafű és a víz aránya, attól függ, hogy milyen növényi részt szeretnénk beáztatni. Emellett az is lényeges tényező, hogy milyen célra akarjuk a teát felhasználni - és ehhez milyen töménységű anyagot szeretnénk készíteni.
Azt fontos tudni, hogy teát készíthetünk friss növényi részekből is, ilyenkor azonban 3-4-szer annyi forrázandó anyagot kell használunk, mint a szárított változatból.
A víz mennyiségével kapcsolatban a legtöbbször az „egy csészét” javasolják a szakértők, ami 3 dl körüli mennyiséget jelent. Ez azonban szintén attól függ, hogy milyen célra, milyen anyagot, milyen töménységben akarunk alkalmazni.
A teakészítésnél nagyon fontos, hogy jó minőségű növényi anyagokat használjunk. Ezek származhatnak a jó minőséget garantáló, komoly szakértelemmel bíró forgalmazóktól, de ha rendelkezünk a szüksége szakismeretekkel (növényismeret, gyűjtési-, termesztési ismeretek), akkor hozzá nyúlhatunk a saját gyűjtésű növényeinkhez is.
„Arra bíztatok mindenkit, hogy ha van egy talpalatnyi helye, próbálja meg a kedvenc növényei termesztését. Egyrészt jóleső érzés a saját kezünk munkája nyomán termett növény elfogyasztása, másrészt így biztosak lehetünk a vegyszermentességben is.” – üzeni az olvasóknak Tamás – „Nagyon fontos, hogy ne vásároljunk, vagy gyűjtsünk szennyezett vagy szennyezés gyanús helyről gyógynövényeket. Az ilyen helyről származó, látszólag egészséges növény gyakran különböző méreganyagokat is hordozhat. Gondolok itt a talajszennyezésre, légszennyezettségre, műtrágyák használatára, hormonszennyezésre, különböző növényvédő- és gyomirtó szerek használatára.”
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/11/16/mire-figyeljunk-teakesziteskor/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
