„A pulzusérték az edzettségre vonatkozó, könnyen mérhető élettani paraméter. Ha a sorozatos edzések után a nyugalmi szakaszokban nemcsak visszaáll, hanem a korábbihoz képest csökkenő tendenciát mutat, akkor azt a fejlődés jelének tekintjük” – tudtam meg dr. Kovács Lászlótól. – „Mutatja az edzettségi állapot és az állóképesség javulását, nevezetesen azt, hogy nő a szívizom tömege és pumpaereje, hogy egy összehúzódással a korábbinál több vért képes kilökni, így ritkábban kell-e összehúzódnia, hogy ugyanazt a vérmennyiséget, keringési perctérfogatot biztosítsa.”
Persze, nemcsak nyugalomban, hanem terhelés alatt is igaz a fenti állítás. Vagyis: ha ugyanazon terhelés egyre kisebb pulzusnövekedést okoz, és utána egyre hamarabb áll vissza a nyugalmi értékre, akkor fejlődést értünk el.
„Ha már a szívnél és a pulzusnál tartunk, szeretném megemlíteni az orvosi alkalmassági vizsgálat szükségességét, melyet a versenyre való nevezéskor amúgy is megkövetelnek. Legjobb azonban már azelőtt elmenni egy belgyógyászati-kardiológiai kivizsgálásra, mielőtt rászánjuk magunkat a rendszeres mozgásra, futásra.” – tanácsolja az orvos. – „A futónak és az edzőnek is biztonságot ad, ha megtörténik az egészségi állapot és a rizikótényezők (elhízás mértéke, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség stb.) felmérése, hogy az edzéstervet ennek tudatában lehessen összeállítani. Ne kockáztassunk feleslegesen!”
A kockázatok kapcsán a doktor megjegyezte, hogy nagyon sokan fogyasztanak koffeint vagy koffein tartalmú italokat – energiaitalt, kávét – az edzések előtt / alatt / után, hogy így csapják be szervezetüket. A koffein emeli a pulzusszámot, a vérnyomást és vízhajtó hatású. A dehidratációt is fokozza, így fogyasztásakor fokozottan ürül a szervezetből a nátrium, a kalcium, a kálium és a magnézium.
A kálium- és magnéziumhiány különösen érzékenyen érinti a szívet, és a koffein pulzusemelő hatásával együtt olyan súlyos ritmuszavart válthat ki, mely életveszélyes állapotot, akár szívmegállást idézhet elő.
Közben persze látni kell azt is, hogy az izzadás is folyadék- és elektrolitvesztéssel jár. Így az előbb felsoroltak – összeadódva - az elektrolit háztartás felborulásához vezethet. A versenyeken, sportpályákon előforduló rosszullétek, hirtelen (és megmagyarázhatatlan, szervi baj nélküli) halálesetek hátterében bizonyára ez az egyik kiváltó tényező.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2020/01/20/mindent-a-pulzusrol/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
