Véralvadási zavarok
A véralvadási zavaroknak 2 nagy csoportját különböztetjük meg: vannak a fokozott véralvadással járó állapotok (trombózisok), valamint a vérzékenységgel járók. A trombózishajlam lehet örökletes vagy szerzett. A fokozott véralvadással járó állapotok jelentkezhetnek mélyvénás trombózis, tüdőembólia, stroke, szívinfarktus, meddőség vagy vetélés formájában.
Az örökletes trombózishajlam irányában érdemes vizsgálatot végezni amennyiben
Szerzett okok lehetnek
A vérzékenység lehet alvadási faktorok veleszületett vagy szerzett defektusának következménye, trombocita rendszer zavarának hatása, valamint ér eredetű is. A vérzékenység a következő tünetekben nyilvánulhat meg: erős menstruáció, gyakori fogínyvérzés, kék-zöld foltok a bőrön sérülés nélkül, vérszegénység, súlyos esetben belső vérzések.
Miben segít a hematológus: véralvadási zavarok kezelése (az akut kezelés, életveszély elhárítása kórházban történik), azok szűrése (pl. Trombofília szűrés, mely genetikailag fokozott trombózis-készséget jelent), véralvadási zavarok diagnózisa, prevenciója, életminőség javítása, öninjekciózás megtanítása.
Vérszegénység
Az egyik leggyakoribb probléma a vérszegénység, ezen belül a vashiányos vérszegénység, mely főleg a női nemet érinti. A nők esetében ugyanis fokozott a vas-szükséglet, a menstruációs vérveszteség, a terhességek, illetve a szoptatási időszakok miatt.
A vérszegénység leggyakoribb tünete a bőr, illetve a kötőhártya halványsága, sápadtság, a beteg fáradékonysága, fázékonysága, gyengesége, csökkent teljesítőképessége, ingerlékenysége, álmatlanság, fülzúgás, látási zavarok, szédülés, fejfájás, de akár ájulás-érzés jis elentkezhet. A tünetek súlyossága a függ a vérszegénység kialakulásának sebességétől, okától, a beteg életkorától és társbetegségeitől.
Sokan csak legyintenek rá, pedig igen kellemetlen tüneteket okoz, így érdemes kezeltetni.
Terápiája táplálkozással, táplálékkiegészítőkkel, vastartalmú, receptre kapható gyógyszerekkel történik, súlyosabb esetben pedig intravénás pótlásra van szükség.
Miben segít a hematológus: diagnózis felállítása, kezelés meghatározása, utánkövetés
Limfómák
A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, limfocitákat érintő rosszindulatú daganatos megbetegedés. A kóros sejtek a nyirokcsomókban gyűlnek össze és ott duzzanatot képeznek- éppen ezért vezető tünete a nyirokcsomó megnagyobbodás. 2 csoportja létezik a limfómának: a Hodgkin és a non-Hodgkin limfóma. Az egyik legjobban gyógyítható ráktípus, ám a végkimenetelt jelentősen befolyásolja, mely típussal áll szemben a beteg, mennyire van előrehaladott állapotban a daganat, hány éves, milyen álalános állapotban van az illető- mondja Dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis és Hematológiai Központ hematológusa.
A limfómák a következő tünetekkel járhatnak: fájdalmatlan nyirokcsomó megnagyobbodás, hőemelkedés, éjszakai izzadás, indokolatlan fogyás (van, hogy tünetmentes a betegség, ilyenkor véletlenül fedezik fel
Miben segít a hematológus: a betegség diagnózisa, felismerése, kezelése, utánkövetése
Leukémiák
A leukémia a vérképzőrendszer rosszindulatú megbetegedése, melynek több típusa és altípusa is ismert. Prognózis szempontjából igen változatos képet mutatnak, mivel nem mindegy, pontosan milyen típusúval áll szemben a beteg, ráadásul az sem mindegy, gyermekről vagy felnőttről van szó. Terápiája közé tartozik a kemo-és sugárkezelés, csontvelő átültetés, biológiai terápia. Természetesen a kezelés minden esetben személyre szabottan történik.
A leukémiák tünetei: a krónikus változat hosszan tünetmentes lehet, míg akut formája során gyengeség, fogyás, testszerte bőrpír, csontfájdalom, izzadás
Miben segít a hematológus: diagnózis felállítása, kezelés, onkológus munkájának támogatása
Forrás: Patika Magazin
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
