Az első védőoltást (a fekete himlő ellen) 1876-ban vezették be Magyarországon. A következő a torokgyík elleni oltás volt 1938-ban. – Bevezetésük oka az volt, hogy a mikrobák által okozott betegségek – fertőző betegségek – jelentették a leggyakoribb halálokot. Járványos terjedésük hatalmas pusztítást végzett.
Az elmúlt – közel – 150 év alatt az alábbi védőoltásokkal védték meg hazánkban a lakosságot:
„Himlő ellen már nem oltunk, de a többi betegség ellen igen, maximum az oltóanyag összetétele/gyártása, adásának ideje és módja változott az évtizedek során.” – tudtuk meg dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyerekgyógyásztól. – „Az oltás úgy működik, hogy a beadott vakcina immunválaszt vált ki, az immunológiai memória a kórokozóval történő találkozáskor (megfertőződéskor) blokkolja a kórokozók szaporodását, ezáltal betegség kialakulását.”
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/12/29/miert-szuksegesek-az-oltasok/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
