
Mit tehetünk a vállfájdalom elkerüléséért?
A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.
Az első védőoltást (a fekete himlő ellen) 1876-ban vezették be Magyarországon. A következő a torokgyík elleni oltás volt 1938-ban. – Bevezetésük oka az volt, hogy a mikrobák által okozott betegségek – fertőző betegségek – jelentették a leggyakoribb halálokot. Járványos terjedésük hatalmas pusztítást végzett.
Az elmúlt – közel – 150 év alatt az alábbi védőoltásokkal védték meg hazánkban a lakosságot:
„Himlő ellen már nem oltunk, de a többi betegség ellen igen, maximum az oltóanyag összetétele/gyártása, adásának ideje és módja változott az évtizedek során.” – tudtuk meg dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyerekgyógyásztól. – „Az oltás úgy működik, hogy a beadott vakcina immunválaszt vált ki, az immunológiai memória a kórokozóval történő találkozáskor (megfertőződéskor) blokkolja a kórokozók szaporodását, ezáltal betegség kialakulását.”
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/12/29/miert-szuksegesek-az-oltasok/

A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.

Sok nő számára a menstruációt megelőző napok nem csupán testi, hanem lelki próbatételt is jelentenek.

A bárányhimlő (varicella) az egyik legismertebb fertőző betegség, ami leggyakrabban gyermekkorban fordul elő.