Ugye előfordult már, hogy valamilyen egészségügyi vizsgálatra megint el kellett mennünk, pedig néhány hónapja már elvégezték, csak a másik kórházban?
Egészségügyi problémáinkkal a megszokott háziorvosunkat keressük fel. De mi van akkor, ha egy kirándulás vagy nyaralás alkalmával máshoz kell mennünk? Vagy csak elmegyünk valamilyen szakorvoshoz, netán valamilyen magánrendelésre? Netán az előző zárójelentés vagy valamilyen egészségügyi dokumentum pont akkor nincs nálunk, amikor kellene? Vagy éppen sehol sem találjuk?
Ugye nagyon egyszerű lenne, ha minden rólunk szóló egészségügyi információt egy helyen, központilag tárolnának, és ezt mi és a szakemberek is bármikor megnézhetnénk?
A mai – informatikaalapú – világunkban mi sem természetesebb, mint hogy a betegről szóló összes egészségügyi információ egy elektronikus adatbázisban szerepeljen. A kormány ezért hozta létre az EESZT-t.
– Ahol a háziorvos látja, hogy milyen gyógyszereket szed a beteg, akkor is, ha azt nem ő írta fel.
– Sőt azt is látja, hogy a beteg kiváltotta-e a gyógyszerét a patikában.
– A kórházban is „látják” az előző röntgenfelvételt, így nem kell azt megismételni.
– A gyógyszerész is látja a másik patikában vásárolt fájdalomcsillapítót, és figyelmeztetni tudja a beteget, hogy ugyanaz a hatóanyaga, mint amit most vásárol, és nehogy egyszerre vegye be mindkettőt. És azt is látja, hogy a vérnyomáscsökkentőnek rég el kellett volna fogynia, ha megfelelően használják.
– Nincs szüksége a betegnek receptre, mert a gyógyszerész saját számítógépén keresztül látja, hogy az orvos mit írt fel. Ez az ún. e-recept.
Az új rendszer célja
Ha hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg a FB-on, vagy küldje el barátainak a linket, hogy másokhoz is eljussanak az imént olvasott információk! Köszönjük!
( Szerző: Dr. Szarvasházi Judit főszerkesztő-gyógyszerész – Patika Magazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
