A Dél-Amerikában élő indián törzsek már akkor fogyasztották a yerba maté nevű növényt, amikor az európai felfedezők rátaláltak a földrészre. A maté egy örökzöld fafajta, melynek bőrszerű leveleit és kisebb hajtásait tea készítésére lehet használni.
Ehhez az őslakosok a hozzávalókat parázs felett kiszárították, vagy forró vízbe mártották, s annyira felaprították, hogy kioldódhasson belőle a beltartalom. A maté teát fából vagy egy tökféle (Lagenaria siceraria) héjából készült edényből fogyasztották egy úgynevezett bombillán keresztül (ami egy fémből készült „szűrő”). Ez az eszköz akadályozta meg, hogy a szájba jusson a növényi törmelék.
A „hagyománytisztelők” a mai napig ily’ módon hódolnak e nedű élvezetének, de vannak, akik kávégépet használnak a tea elkészítéséhez. A teát ihatjuk melegen vagy hidegen, tejjel, mézzel, citrommal, mentával, jéggel is.
A legegyszerűbb elkészítési módja az, ha egy-két teáskanálnyi levelet beleteszünk egy nagyobb bögrébe, ráöntünk 1,5 dl forrásban lévő vizet, hagyjuk 5-10 percig állni, leszűrjük – és már fogyaszthatjuk is.
A Latin-amerikai országokban nagyon népszerű, az elmúlt években pedig az Egyesült Államokat és Európát is kezdte meghódítani. Évente kb. 100 millió kilogramm matét termelnek és dolgoznak fel. A fő piac Buenos Aires. Brazíliában több száz gyártója van a maténak. A statisztikák azt mutatják, hogy egy átlagos matéfogyasztó évente 8-10 kg matéból készült teát iszik!
A maté Európába először a jezsuita misszionáriusok közvetítésével került, akik fontosnak tartották, mert észrevették, hogy a guarani indiánok, akik nagyon sokat fogyasztottak belőle, nem kaptak skorbutot, hiába csak húson élnek.
A hír folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/02/02/mate-tea-a-folyekony-zsiregeto/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
