A bakteriális és a vírális fertőzéseket sokszor elsőre nehéz megkülönböztetni egymástól, hiszen sok közös tulajdonsággal rendelkeznek.
A fertőzés módját tekintve mindkettő terjedhet cseppfertőzés útján, például köhögéssel és tüsszentéssel. Mindemellett a baktérium és a vírusos eredetű fertőzések is lehetnek enyhe, közepes vagy akár súlyos lefolyásúak.
A hasonlóságok ellenére azonban a vírus- és a baktériumfertőzések között jelentős különbségek tapasztalhatók. A vírusok például még a baktériumoknál is apróbbak, egyszerűbb felépítésűek, gazdasejt nélkül nem képesek önállóan mozogni, szaporodni. Többek között ezen eltérések miatt máshogy kell kezelni a baktériumok illetve – a vírusok okozta fertőzéseket.
Jelenleg az antibiotikumok az orvostudomány egyik legnagyobb fegyverei a baktériumfertőzések ellen. Azonban amennyiben indokolatlanul, például vírusos eredetű fertőzés esetén használunk antibiotikumot vagy előbb hagyjuk abba a kezelést, mint azt az orvosunk utasítja, akkor idővel egyre több baktériummal szemben válhatnak hatástalanná az antibiotikumok. Ezt nevezzük antibiotikum rezisztenciának, ami komoly problémákat idézhet elő az egészségügyben. Könnyedén visszatérhetnek az antibiotikumok előtti idők, amikor a jelenleg jól kezelhető betegségek újra halálos kimenetelűvé válhatnak, mivel nem lesz ellenük hatásos gyógymód. Ezért fontos, hogy csak orvosi utasításra és annak megfelelően szedjünk antibiotikumot.
A vírusok ellen az antibiotikumok nem hatásosak.
A WHO európai kutatásából, amelyet az Európai Antibiotikum Nap kapcsán tettek közzé kiderült, hogy európai szinten az esetek 40 %-ban helytelenül írnak fel antibiotikumot[2]. Ez pedig tovább növelheti az antibiotikum rezisztencia terjedését.
A könnyebb lefolyású vírusfertőzések esetén legtöbbször elegendő a célzott tüneti kezelés, például szopogatótabletta a torokfájás csillapítására, továbbá fontos a kellő pihenés és a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel.
Mit tehetünk azonban, ha a téli időszakban gyakorta jelentkező torokgyulladás gyötör bennünket? A torokgyulladások több mint 85%-át vírusok okozzák, melynek kísérő tünetei a kínzó torokfájás, duzzanat a torokban és a nyelési nehézségek. Ezek enyhítésére ideális a célzott tüneti kezelés.
Forrás: PatikaMagazin
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
