A lódarázs (Vespa crabo – európai lódarázs) a redősszárnyú darazsak családjába tartozik. Főként Európában terjedt el (mérsékelt égövi rovar), de a Brit-szigetektől Japánig mindenhol előfordul, s még Észak-Amerikába is betelepítették. Alapvetően erdei faj.
A lódarázs arról közismert, hogy fullánkját vissza tudja rántani szúrás után. Enyhe esetben bőrpír és duzzanat marad utána, ám felléphet kiütés és zsibbadás is – miközben igencsak fájdalmassá válik a megsértett terület.
Súlyosabb esetben szédülés, hányinger, hányás, verejtékezés, légszomj, idegrendszeri és izomrendszeri zavar, légzéskimaradás, szívpanasz, émelygés, ájulásközeli állapot, eszméletvesztés és hasgörcs is kialakulhat.
Mivel allergiás reakció esetén – kezelés nélkül - akár halál is beállhat, ezért már az enyhébb tüneteknél is ajánlott orvost / mentőt hívni. Ha valaki nem allergiás a csípésre, akkor sem lehetünk nyugodtak, mert ha a lódarázs a nyakat, az arcot vagy a szájat éri, akkor is okozhat olyan duzzanatot, amely fulladáshoz vezethet. – A lódarázs pedig gyakran támadja meg a fejet!
S akkor vadul be igazán, ha a fészek közelében matatunk. Ha tehát zúgást-dongást hallunk valahol, távolodjunk el két-három méterre (ha tehetjük). Ha „későn” vettük észre, hogy otthonuknál ténykedünk, akkor ne csapkodjunk, ne hadonásszunk, mert azzal még inkább támadásra biztatjuk.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/07/20/lodarazs-egyetlen-csipese-is-halalos-lehet/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
