A szúnyogok attól függően zaklatnak minket, hogy milyen az aktuális időjárás. Ha sok pangó vizet találnak, és a napi hőmérséklet 20 fok fölött van, akkor nemcsak aktívak, hanem még az új lárvák kikelése is megoldott. E rovarok az első fagyokig csípnek, és egészen addig támadnak, míg a napi csúcshőmérséklet nem csökken 10 fok alá.
A közönséges szúnyogok szeptember közepére már elérik maximális populációjukat. Amikor jön az „igazi” ősz, akkor a nőstény szúnyogok búvóhelyet keresnek, ahol át tudnak telelni. Testhőmérsékletük hasonló a környezetükhöz, és egy bizonyos hőmérséklet felett nem működik normálisan a szervezetük. Ezért a hideg beálltával nyugalmi állapotba kerülnek, hogy átvészeljék ezt az időszakot.
Téli pihenőként – átmeneti szállásként - kiszemelhetik akár a lakásunkat is. Gyakran találkozhatunk velük pincékben, garázsokban, lépcsőházakban, barlangokban, sőt, a fák odvában is.
Vannak olyan szúnyogok, amelyek ősszel nedves helyekre lerakják petéiket (például mocsaras, ingoványos területekre), hogy ha jön a tavasz, a meleg, és elég csapadék hullik, akkor az utódok „feléledjenek”. Ősszel (tél elején) a szúnyoglárvák a csökkenő hőmérsékletű víz miatt (is) nyugalmi állapotba kerülnek, anyagcseréjük lelassul, fejlődésük megáll.
Vannak olyan nőstény szúnyogok, amelyek túlélik a telet, amikor pedig magukhoz térnek, gyorsan vért szívnak, petéket raknak – majd elpusztulnak. A vérszívást nagyon kifinomult módon végzik: a bőrünk alá szúrnak egy vékony kis csövet, ami hat apró tűből tevődik össze. Ezek együttes működése szükséges a vérszíváshoz. Az első két tű nagyon éles, észre se venni, ahogy behatolnak a testünkbe. A második pár kampóként működik, megtartják a szöveteket, hogy a harmadik pár elvégezhesse a dolgát: ezeken kémiai receptorok vannak, amelyek segítenek megtalálni a vért, és fel is szívható velük a nedv.
A harapásnyom el is fertőződhet, mivel a csípés megsérti a bőrünket, és a vakarás során bekerülhetnek a baktériumok a testünkbe. Ezért ajánlott vakarás helyett hidrokortizol tartalmú krémet vagy zselét az adott felületre kenni. A hideg, jeges borogatás is segíthet. A csípés során erős allergiás reakció (anafilaxia) is előfordulhat, amely azonnali orvosi ellátást igényel.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/09/21/lattal-mostanaban-szunyogot/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
