A papsajtot már az antik népek is gyógynövényként kezelték. Hatóanyagai között találhatunk antocián glikozidot, cserző anyagot, foszfort, kalciumot, nitrogént, polifenolt, tannint, vasat. A, B1, B2, B3, C vitamint tartalmaz.
Ahogy az előző cikkben említettem is, levelei nyolc százalékban növényi nyálkát tartalmaznak, mely ingercsökkentő védőrétegként vonja be a gyulladt nyálkahártyákat. – Ezért jó, frissen használjuk, mert szárításkor a nyálkaanyag-tartalom nagy része elvész. Ősszel viszont nem nagyon találni a természetben ebből a növényből, ezért szárítva tudjuk csak felhasználni.
A papsajtot főként gyulladt nyálkahártyák gyógyítására alkalmazhatjuk tea formájában. A teához vegyünk egy púpozott kanál szárított növényt, áztassuk bele egy csésze hideg vízbe, majd melegítsük fel, szűrjük le és kortyolgassunk el belőle naponta két-három csészével.
Egy másik recept szerint negyed liter hideg vízbe kell megáztatni a füvet, méghozzá egy egész éjszakán át, fogyasztás előtt pedig picit felmelegíteni. Az is jó megoldás, ha forró vízzel kiöblített termoszban tároljuk a langyosított adagot.
A tea jó gyomorhurut, hólyaghurut, a gyomor és a bélutak, gyomor- és bélfekély gyógyításakor is. Használhatjuk tüdőtágulatra is. Ebben az esetben ne csak igyuk, hanem éjszakánként borogatást is tegyünk belőle a mellkasunkra. Ilyenkor jól melegítsük fel a folyadékot, mielőtt átitatjuk vele a textíliát! A gyomrunkon és a mellkasunkon kívül a szemünkre is kerülhet a teából, ha száraz a szemünk.
Ha öblögetni akarunk – például a torkunkat, garatunkat, a gyulladt szájüregünket -, akkor főként a leveleket és a fiatal hajtásokat főzzük fel (egy maréknyit) egy-másfél liter vízbe téve. Sebek, fekélyek, vénagyulladásból származó duzzanat, törések helyén fellépő kéz- és lábdagadás kezelésére borogatást használjunk. Ehhez tökéletes megoldás, ha a teakészítésből visszamaradt ázott növényi részeket felmelegítjük egy kevés vízben, hozzákeverünk gersli-lisztet, a pépet pedig egy lenvászon kendőre kenjük, s még melegen ráterítjük az adott testrészre.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/09/29/keszits-teat-borogatast-es-furdot-papsajtbol/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
