A papsajtot már az antik népek is gyógynövényként kezelték. Hatóanyagai között találhatunk antocián glikozidot, cserző anyagot, foszfort, kalciumot, nitrogént, polifenolt, tannint, vasat. A, B1, B2, B3, C vitamint tartalmaz.
Ahogy az előző cikkben említettem is, levelei nyolc százalékban növényi nyálkát tartalmaznak, mely ingercsökkentő védőrétegként vonja be a gyulladt nyálkahártyákat. – Ezért jó, frissen használjuk, mert szárításkor a nyálkaanyag-tartalom nagy része elvész. Ősszel viszont nem nagyon találni a természetben ebből a növényből, ezért szárítva tudjuk csak felhasználni.
A papsajtot főként gyulladt nyálkahártyák gyógyítására alkalmazhatjuk tea formájában. A teához vegyünk egy púpozott kanál szárított növényt, áztassuk bele egy csésze hideg vízbe, majd melegítsük fel, szűrjük le és kortyolgassunk el belőle naponta két-három csészével.
Egy másik recept szerint negyed liter hideg vízbe kell megáztatni a füvet, méghozzá egy egész éjszakán át, fogyasztás előtt pedig picit felmelegíteni. Az is jó megoldás, ha forró vízzel kiöblített termoszban tároljuk a langyosított adagot.
A tea jó gyomorhurut, hólyaghurut, a gyomor és a bélutak, gyomor- és bélfekély gyógyításakor is. Használhatjuk tüdőtágulatra is. Ebben az esetben ne csak igyuk, hanem éjszakánként borogatást is tegyünk belőle a mellkasunkra. Ilyenkor jól melegítsük fel a folyadékot, mielőtt átitatjuk vele a textíliát! A gyomrunkon és a mellkasunkon kívül a szemünkre is kerülhet a teából, ha száraz a szemünk.
Ha öblögetni akarunk – például a torkunkat, garatunkat, a gyulladt szájüregünket -, akkor főként a leveleket és a fiatal hajtásokat főzzük fel (egy maréknyit) egy-másfél liter vízbe téve. Sebek, fekélyek, vénagyulladásból származó duzzanat, törések helyén fellépő kéz- és lábdagadás kezelésére borogatást használjunk. Ehhez tökéletes megoldás, ha a teakészítésből visszamaradt ázott növényi részeket felmelegítjük egy kevés vízben, hozzákeverünk gersli-lisztet, a pépet pedig egy lenvászon kendőre kenjük, s még melegen ráterítjük az adott testrészre.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/09/29/keszits-teat-borogatast-es-furdot-papsajtbol/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
