A hajunk állandóan nő: ezt a folyamatot a genetika és a hormonok szabályozzák. A hajszálaink 85 százaléka növekedési (anagén), igen kicsi hányada átmeneti (katagén), 15 százaléka pedig nyugalmi (telogén) fázisban van éppen. A növekedési szakasz 2–6 éve alatt a hajszál folyamatosan fejlődik. A néhány napig tartó átmeneti szakaszban a hajhagyma leválik a hajszemölcsről. Fokozatosan a felszínre kerül, majd elsorvad. A nyugalmi fázisban a hajhagyma életfunkciója már megszűnt. A hajszál ekkor még a tüszőben van, de már nem nő. 3-4 hónap után kihullik, és új növekedési fázis veszi kezdetét. Az tehát, hogy a gyakori vágással serkenthetjük a hajnövekedést, tévhit, hiszen a hajunk látható része már nem él.
Mintegy 100-150 ezer hajszálunk van. Teljesen normális, ha naponta ennek ezredrésze, tehát 100-150 szál kihullik, miközben újak nőnek.
Ha azonban ennél több hajszálat veszítünk el egy nap, az arra utal, hogy ez a természetes ciklus felborult. A hajhullásnak sokféle oka lehet: valamilyen szervi betegség, vas- és vitaminhiány, a mandula vagy a fogak gyulladása, a hormonális egyensúly felborulása, különféle sugárzások (nap, röntgen, UV), kemoterápia, fogyókúra, anyagcserezavarok, vérkeringési rendellenesség, menopauza – és természetesen a stressz is ebbe a sorba tartozik.
Ha a kihullott hajszálak helyén – átmenetileg vagy végleg – nem nő új, akkor kopaszodásról beszélünk.
A kopaszodás lehet diffúz (szétszórt), ami azt jelenti, hogy általában ritkásabb lesz a hajunk. De az is előfordulhat, hogy foltokban, egy-egy körülhatárolható területen veszítünk el sok hajszálat.
Jellegzetes még az androgén vagy férfias típusú kopaszodás is, amely homloktáji vagy a fejtetőn jelentkező hajritkulással jár. Bár alapvetően a férfiakra jellemző, a nőknél is előfordulhat! Ennek a típusú hajhullásnak az az oka, hogy a hajhagymák receptorai érzékenyebbé válnak a szervezetben előforduló tesztoszteronra. A nőknél ez hormontartalmú készítmények szedésével könnyebben orvosolható.
A telogén típusú hajhullás azzal jár, hogy a hajhagymák idő előtt a nyugalmi fázisba kerülnek, azaz nem nőnek tovább, majd kihullanak. Ez a probléma gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat, s leginkább a 30-50 éves korosztályra jellemző. A háttérben többnyire egy egyszeri, nagy, érzelmi-lelki megterhelés áll, de az érintett hajszálak nem rögtön, csak egy-két hónap elteltével hullanak ki. Nem szabad túlzottan megijedni (ne éljük bele magunkat az újabb stresszhelyzetbe!), fő a türelem: további néhány hónap alatt a hajszálak visszanőnek.
Ez a típusú hajhullás általában diffúz, azaz a teljes hajas fejbőrön, egységesen jelentkezik, miközben a megmaradó hajszálak vastagsága nem változik.
A betegség gyulladásos eredetű. Kialakulása nem ismert pontosan, de feltételezhető az öröklött autoimmun hajlam, amelyhez érzelmi stressz társul. A hajhullás jól körülhatárolható foltokban jelentkezik, leggyakrabban a halántékon vagy a tarkón, de a testszőrzet egy része is kihullhat. Az idő előtt távozó hajszálakat a szakirodalom felkiáltójelhez hasonlítja: rövidek, alsó részük pedig elvékonyodik, gyökerük hiányzik.
A haj fél év eltelte után többnyire újra kinő.
Fontos, hogy mindig vizsgáltassuk ki magunkat, és tisztázzuk a hajhullás okát! Ha szervi okról van szó, elsősorban az alapproblémát kell kezelni, és ezt jobb, ha szakorvosra bízzuk. Ha pedig valóban a stressz áll a háttérben, itt az ideje, hogy elsajátítsunk valamilyen relaxációs technikát!
(Forrás: PatikaTükör - Dudics Emese)
Az ízületi fájdalom az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, különösen 50 év felett, amikor az ízületi porcok természetes módon veszítenek rugalmasságukból és csökken a kollagéntermelés. A kellemetlen tünetek azonban hatékonyan kezelhetők, akár természetes módszerekkel, akár gyógyszertári készítményekkel.
A tél után a szervezetünk vitaminraktárai gyakran lemerülnek, ami fáradtságot, gyengébb immunrendszert és hormonális egyensúlyzavarokat eredményezhet. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy friss, szezonális ételekkel és szuperélelmiszerekkel pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, miközben támogassuk az egészségünket és a vitalitásunkat.
Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra egészsége közvetlen hatással van a mentális állapotra. Az úgynevezett bél-agy tengely révén a bélbaktériumok befolyásolhatják a hangulatot, a szorongás szintjét és akár a depresszió kialakulásának kockázatát is.
