
Mit tehetünk a vállfájdalom elkerüléséért?
A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.
De melyek is ezek?
Tömegközlekedési eszközök
Az utazás alatt egy méteren belül tartózkodni egy szemlátomást beteg, köhögő, tüsszentő emberrel szemben feltétlenül fertőzést okozhat.
MIT TEHETÜNK?
A meghűléses időszakban minél távolabb helyezkedjünk el a többi utastól. Ha ez (pl. csúcsidőben) nem lehetséges, próbáljunk félrehúzódni, de semmiképp ne forduljunk szembe a betegnek látszó utassal.
Bankjegyek és pénzérmék
A bankjegyek és pénzérmék kézről kézre járnak, naponta számos alkalommal, így nagy vírushordozók. Svájci kutatók kimutatták, hogy pl. az influenzavírus 17 napig életképes marad a bankjegyeken!
MIT TEHETÜNK?
Amikor pénzhez nyúltunk, ne érintsük a szánkat, az orrunkat az ujjunkkal, ne dörzsöljük a szemünket a kezünkkel. Amint tehetjük, azonnal mossunk kezet pénzhasználat után.
Kézfogás, puszi
Megszorítani egymás kezét (kivéve kötelező bemutatkozáskor stb.), vagy kölcsönösen puszit adni üdvözlésképpen – általában nem tanácsos, mert általuk a vírusok sokasága adható át, különösen a gyakoribb megbetegedésekkel járó, téli időszakban.
MIT TEHETÜNK?
A fertőzés szempontjából „veszélyes” időszakokban kerüljük ezeket az üdvözlési formákat – inkább kissé bólintsunk és mosolyogjunk helyette… Szükség esetén a puszi elmaradása miatt hivatkozhatunk meghűlésre is.
Mobiltelefon, tablet, laptop és társaik
Ezeket az eszközöket a kórokozókat hordozó ujjainkkal működtetjük, ami ráadásul vékony zsírréteget képez a kijelzőkön, és így kedvez a vírusok terjedésének. Emiatt kedvenc mobilunk, laptopunk, tabletünk stb. rendkívül szennyezettnek tekintendő. Ugyanez vonatkozik a számítógép klaviatúrájára, és minden, kollektíven használt eszközre, amely szállítja, következésképp terjeszti a vírusokat.
MIT TEHETÜNK?
Ezeket a tárgyakat legalább hetente (a mobiltelefont naponta) tisztítsuk meg hidroalkoholos kendővel, és használatukkor mossunk kezet. De még gyakrabban, ha beteg van a közelünkben.
Nyers élelmiszerek
A gasztrovírusokat (nyers) élelmiszerek hordozhatják, és megfertőzhetik az ételkészítőket, azután a fogyasztókat. De fordítva is igaz: a szakács, ha vírushordozó, megfertőzheti az általa kezelt élelmiszereket, és a vírusok átkerülhetnek a vendégekre.
MIT TEHETÜNK?
Főzés előtt mindig alaposan mossunk kezet, és rendkívül alaposan mossuk meg az ételek nyers hozzávalóit is. A főzés végén szintén gondosan mossuk meg a használt konyhai eszközöket (különösen a vágódeszkát), azután ismét a kezünket.
Zsebkendők
Amikor a szánkhoz emeljük a kezünket a zsebkendőnkkel, vírusok milliói vándorolnak a tenyerünk felé. És hamarosan másutt is megtelepednek. Egy jó tanács: felejtsük el a textil zsebkendőt, mert igazi vírusbombák a kezünkben! Csak papír zsebkendőt használjunk, azt is tekintsük egyszer használatosnak.
MIT TEHETÜNK?
Minden egyes tüsszentés/orrfújás után kötelező a kézmosás, miután a papír zsebkendőt kidobtuk a szemétbe.
Forrás: Galenus

A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.

Sok nő számára a menstruációt megelőző napok nem csupán testi, hanem lelki próbatételt is jelentenek.

A bárányhimlő (varicella) az egyik legismertebb fertőző betegség, ami leggyakrabban gyermekkorban fordul elő.