A kender hasznos ipari gyógynövény: megfelelően előállított, állandó összetételű készítményei egyes országokban gyógyszerként engedélyezve vannak forgalomban.
A kender valószínűleg soha nem lesz a klasszikus értelemben vett gyógynövény, és ennek csak egyik oka, hogy termős virágzatát, a kannabiszt elterjedten használják kábítószerként. A hallucinogén hatást a tetrahidro-kannabinol (THC) nevű vegyület alakítja ki, de ez csak az egyik a kender hatóanyagai közül. Újabban intenzíven kutatott vegyület a kannabidiol (CBD), amelynek hallucinogén hatása nincs, számos egyéb központi idegrendszeri hatása viszont van.
A kannabigerol (CBG) hatásait, amely sok kendermintában jelentős mennyiségben van jelen, alig ismerjük – és ugyanez a helyzet azzal a több mint 100 kannabinoiddal (kenderhatóanyaggal), amelyet eddig kimutattak a növényből. Ezek szerkezetileg rokon vegyületek, hatásaik részben hasonlók, de esetenként nagyon eltérők lehetnek. Ha részleteiben sikerül megismerni egy vegyület hatásait, akkor az tiszta formában, gyógyszerként forgalomba kerülhet – amint az a THC esetén meg is történt.
A kender kémiailag igen változékony növény: számtalan változatában a fent említett soktucatnyi vegyület aránya igen eltérő lehet, ami a hatásban is megnyilvánul. Éppen ezért a pontos összetétel ismerete nélkül nem mondható meg, hogy egy adott kenderminta pontosan milyen hatással rendelkezik. A gyógyszerként forgalomba hozott készítmények esetén pontosan ismert az összetétel, mivel ezek ellenőrzött körülmények között termesztett növények tisztított kivonatait tartalmazzák.
Napjainkban a legnépszerűbb legális kendertermék a kenderolaj. A helyzet itt is egy kicsit bonyolult, gyakran nem a kender magjainak préselésével nyert zsíros olajat nevezik kenderolajnak. A kendermagolaj egyébként kedvező összetételű, telítetlen zsírsavakban gazdag, alacsony kannabinoidtartalmú és különösebb hatásokkal nem rendelkezik. Manapság kenderolajként leggyakrabban a kannabisz szerves oldószeres kivonatának olajos oldatát árulják.
Az így nyert „kenderolaj” hatása alapvetően attól függ, hogy milyen összetételű kannabiszból készült kivonatból gyártják. Jelenleg a CBD-hez társítják a legtöbb kedvező hatást, ezért a forgalmazók ezt a vegyületet emelik ki, ugyanakkor ezek az olajok sok tucat egyéb kannabinoidot is tartalmaznak. Ezek hatása jórészt még ismeretlen. A kenderről, két kiemelt vegyületéről (CBD és THC), ismeretlen összetételű extraktumairól számtalan tudományos cikket publikáltak már eddig is, s ezek gyakran félreértett, eltorzított formában jelennek meg a laikus sajtóban.
Az összkép alakulásához hozzájárulnak azok az „esetleírások”, anekdotikus beszámolók, amelyek mögött néha forgalmazói érdekek, de még gyakrabban kontroll nélküli tapasztalatok állnak. Hiányoznak a kevésbé fókuszban lévő kannabinoidok pontos hatásait feltáró kutatások, illetve ismert összetételű kivonatokkal végzett klinikai vizsgálatok, különös tekintettel a biztonságosságukra is. Ha több ilyen áll rendelkezésre, akkor a kenderolaj is megtalálhatja a helyét a gyógyászatban, s „mindenre jó csodaszerből” egyes készítmények célzottan használható szerekként szolgálhatják a gyógyulást. Egyelőre azonban jóval több a kérdőjel, mint a megalapozott állítás a kender dúsított termékeivel, kannabinoidjaival kapcsolatban.
(Dr. Csupor Dezső - egyetemi docens / PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
