Tíz évvel ezelőtt egyenesen hiánycikk lett a banán Japánban. Hogy miért? Mert elterjedt a „banándiéta”, melynek olyan óriási követőtábora lett, hogy a kínálat már nem tudta követni a keresletet.
A diéta feltalálója (Hitoshi Watanabe - japán gyógyszerész) szerint, ha reggel banánt eszünk és szobahőmérsékletű vizet iszunk, akkor mindegy, hogy mit fogyasztunk a nap további szakaszában, fogyni fogunk.
Hogy még pontosabbak legyünk: Reggelire akármennyi banánt meg lehet enni, az ebédet és a vacsorát illetően sincsen korlátozás. A köztes étkezésekben is ehetünk banánt, ám a különböző desszertek és az alkohol tilos! Sőt, este 8 után már nem szabad semmit se enni és éjfél előtt le kell feküdni aludni.
No, így már talán kezd világossá válni, hogy miként lehet fogyni az egyébként magas kalória-tartalmú gyümölccsel.
Vegyük is sorra:
A banánban olyan enzimek vannak, amelyek felgyorsítják az emésztési folyamatot. Ráadásul a benne lévő rezisztens keményítő sokáig telítettség-érzést eredményez.
A szobahőmérsékletű víz azért szükséges, mert segíti az emésztést, csökkenti az étvágyat, gátolja a székrekedést. (Bizonyára mindenkinek ismerős az a tanács, amit úgy húsz éven át hallhattunk mindenhol, hogy étkezés előtt igyunk meg egy pohár vizet, és nem fogunk tudni annyit enni, mint nélküle – s így beáll majd a fogyás is.)
Ha a nassolnivalónk a főétkezések között banán, akkor még mindig jobban járunk vele, mintha édességeket ennénk – ami tiltott ebben a diétában IS -, és megszűnik az édesség utáni sóvárgásunk, mivel ugye a banán édes ízű. A desszertek kiiktatásával csökken a zsír- és cukorbevitelünk is – miközben a vércukorszintünk stabilizálódik.
Aztán itt van a vacsora elhagyása, az esti nassolás kiiktatása – ez is tökéletes megoldás arra, hogyan határolódjunk el a plusz kalóriáktól.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/04/06/fogyhatunk-e-a-banandietaval/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
