Tévedés azt hinni, hogy aki allergiás a virágporra, az a mézre és a többi méhészeti termékre is feltétlenül túlérzékeny – mondja dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Ez mindössze csak a betegek 5-10 százalékára igaz. Egyáltalán nem törvényszerű tehát, hogy annak, aki kellemetlen tüneteket produkál a pollentől, a méhészeti termékektől is tartózkodnia kell. Megelőzési célzattal, vagy azért, mert valamilyen virágporra allergiás, senkinek sem kell lemondani a méz fogyasztásáról. Kizárólag abban az esetben, ha már korábban jelentkeztek a tünetek.
A mézre adott túlérzékenységi reakció leginkább a pollen-étel keresztallergia tüneteihez hasonlítható. Keresztallergia bizonyos anyagok szerkezeti hasonlósága miatt jön létre. Ha nagyon kicsi az eltérés a két anyag között, előfordulhat, hogy a szervezet mindkettőre allergiás tünetekkel reagál. Ilyenkor a tünetek a szájüregben jelentkeznek, a nyelv, a szájpadlás és a torok viszketésével jár együtt. Rendszerint erőteljesebben jelentkezik valódi bioméz fogyasztásakor, mint amikor kevésbé jó minőségű termék kerül a szervezetbe.
A virágpor nemcsak belsőleg, de külsőleg is okozhat kellemetlen tüneteket. A téli hidegben gyakori bőrszárazság ellen sokan használnak propolisz tartalmú krémeket hidratálásra, vagy gyulladáscsökkentő hatása miatt, baktérium-, gomba- és egyéb kórokozók elleni védelem céljából. Nehezen gyógyuló sebek, bőrgyulladások kezelésére, horzsolásokra, vágásokra, bőrirritációkra, ízületi fájdalmakra és gyulladásokra is elterjedt az alkalmazása. A propolisz azonban sajnos igen csúnya kontakt-túlérzékenységet is eredményezhet, vagyis ott alakulnak ki a kellemetlen tünetek – bőrpír, viszketés – ahol a beteg a propolisszal érintkezett– figyelmeztet dr. Balogh Katalin. Nem árt tudni, hogy gyógyhatásánál fogva a propolisz nemcsak krémekben, hanem fogkrémekben, szájápoló szerekben vagy torokfájást enyhítő cukorkában is előfordul!
A mézben a virágporon kívül több kémiai összetevő, például szénhidrátok, köztük fruktóz is megtalálható. Fruktóz felszívódási zavar esetén az érintetteknél a szacharáz enzim hiánya miatt a fruktóz lebontása nem tud tökéletesen végbemenni: a méz fogyasztását követően hasfájás, puffadás, hasmenés, intenzív bélhangok jelentkeznek. Erre a problémára utalhat, ha a panaszok nemcsak a méz, hanem más, magas fruktóztartalmú étel – körte, füge, szőlő, kristálycukor – fogyasztását követően is jelentkeznek. Ha erre gyanakszunk, akkor javasolt szakemberhez fordulni, az allergént vizsgálattal beazonosítani, hogy feleslegesen ne zárjunk ki egyébként jótékony hatású alapanyagokat az étkezésünkből!
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
