Hazánkban népbetegségnek számít a fejfájás: a lakosság fele érintett valamelyik típusában. A legismertebb a migrén: kb. 1.200.000 honfitársunk szenved tőle. Nekik évente akár 21.000.0000 rohamuk is lehet (összesen). A felmérések szerint a fejfájással küzdők fele fordul csak orvoshoz panaszaival. Nagy részük azért nem kér szakértői segítséget, mert úgy gondolja, hogy felesleges és nincsen rá megoldás.
A fájdalmat a többség vényre vagy vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal próbálja meg csökkenteni. Vannak, akik kontrollálatlanul szedik be a gyógyszereket, és folyamatosan szenvednek azok mellékhatásaitól – miközben a panaszok sokszor nem csökkennek.
A fejfájás hátterében ritkán áll súlyos, vagy az életet veszélyeztető betegség. Az elsődleges (primer) fejfájásokhoz tartozik a migrén, a tenziós fejfájás, és több ritka variáns. A másodlagos (szekunder) fejfájások ritkák, és más betegségek kísérő tüneteiként jönnek létre.
A fejfájás kezelhető gyógyszeres, nem gyógyszeres és kombinált módszerrel. A legtöbb fájdalomcsillapító a gyomron keresztül szívódik fel, az emésztőrendszer terhelésével fejti ki hatását. – Ezért hátrányos azok számára, akik gyomorpanaszokkal küzdenek.
A mellékhatások miatt (is) egyre nagyobb igény mutatkozik a természetes hatóanyagok iránt.
Egyre többen figyelnek fel például az erős paprikából kinyert kapszaicinre. A kapszaicin a paprika belső falán lévő ereknél – a mirigyekben – termelődik, és onnan terjed szét a termés többi részébe.
Bizonyára mindenki evett már csípős paprikát – akarva vagy akaratlanul -, s észlelhette, hogy a magok a legcsípősebbek. Igen, mert a magok elraktározzák a csípős molekulákat (bár bennük nem termelődik kapszaicin!). Az, hogy mennyire csípős (erős) a zöldség, függ attól, hogy milyen fajhoz, fajtához tartozik, s hol termesztették. (A melegebb vidékeken magasabb kapszaicin-tartalommal lehet számolni.)
A kapszaicin tartalmú gyógyászati termékek az érző receptorokra hatnak, ingerlik a fájdalom- és hőérzékelésért felelős idegvégződéseket, s így megszüntetik a fájdalmat. Ezt úgy érik el, hogy érzéketlenné teszik az idegvégződéseket. – Ezért tudtak olyan gyógyszereket kikísérletezni, melyek úgy csökkentik a fájdalomérzetet, hogy közben nem zavarják össze a biológiai funkciókat.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/05/23/fejfajas-ellen-eros-paprikaval/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
