Sokan azt vallják, hogy ha változik a levegő páratartalma a hőmérséklet, vagy a légnyomás, az derékfájdalmat és ízületi gyulladást okoz. Az ausztráliai George Institute for Global Health Newtown kutatócsoport viszont nem talált arra bizonyítékot, amely támogatja ezt a felvetést. Az fájdalom és az időjárás kapcsolatát kutató vizsgálatban közel 1350 fő vett részt, akik derékfájásban, illetve térd ízületi gyulladásban szenvedtek.
A résztvevők fájdalmát összevetették az időjárási adatokkal. Az eredmények nem erősítették meg, hogy van összefüggés a derékfájás, az ízületi gyulladás, illetve a hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás, a szélirány, vagy a csapadék mennyisége között. A kutatás vezetője, a Sydney Egyetem professzora, a kapcsolatot inkább az következőkben látta:
“Az emberek hajlamosak nem tudomást venni a fájdalmakról akkor amikor süt a nap, de sokkal érzékenyebben reagálnak akkor, ha hideg és esős az idő odakint. Tehát nem érdemes az időjárást hibáztatni a krónikus fájdalmakért, összpontosítsunk inkább a kiváltó okok pontos felderítésére.”
A derékfájdalomnak számos oka lehet, ennek megállapítása alapos orvosi kivizsgálást igényel – tudjuk meg Dr. Arnoldtól. A leggyakoribb okok a következők:
Egy terápia akkor hatékony, ha személyre szabott. Ennek lényege a pontos diagnosztika, amelybe bele tartozik a fájdalom kialakulásának, jellegének, a fájdalom erősségének fennállási idejének és társbetegségeinek pontos ismerete. Ennek birtokában lehet meghatározni a komplex és az egyéni problémáknak megfelelő fájdalomcsillapító kezelést.
Inaink, ízületeink, csontjaink, porcaink, bőrünk kollagénből épül fel. Abban az esetben, ha valamilyen károsodás keletkezik a szervezetben, ez a kollagén váz sérül, ez pedig fájdalmat, gyulladást és funkcióvesztést okoz.
„A kezelés során, ezt a természetes MD kollagént (proteint) juttatjuk be az ízületek köré, vagyis azt az anyagot pótoljuk kívülről, amiből felépülnek a kötőszöveti rostjaink.Innen ered tehát a terápia neve: természetes fájdalomcsillapítás. Azért „természetes”, mert a szervezet saját „építőköveit” használjuk. Gyógyítjuk azt, ami sérült, fájdalmas, rugalmatlan és a funkcióját vesztette. A hatóanyag magában a szöveti szerkezetben és annak stabilitásában okoz változásokat mintegy “újra állványozza” azt, egy stabil biovázat képezve. Ezzel a terápiával rövidesen megszűnik a gyulladás és a fájdalom, regenerálódik a szervezet, mi pedig visszakaphatjuk fájdalommentes mindennapjainkat” – osztja meg tapasztalatait Dr. Arnold.
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
