Sokan sokféleképpen szocializálódunk a családunkban. Van, akit babusgatnak, puszilgatnak, ölelgetnek a szülei / nagyszülei, s akad olyan család is, ahol ezeket a gesztusokat nélkülözniük kell a gyerekeknek / unokáknak. A különbség kereshető a generációkon átívelő mintában, vagy kialakulhat az életkörülmények miatt is. Például, ha feszült, terhelt helyzetben vagyunk, akkor előfordulhat, hogy nem marad rá energiánk. (Holott pont ilyenkor lenne nagy szükség a szoros testi közelségre…)
„Az, hogy milyen a viszonyunk a testi kontaktusokhoz, nagyban függ attól, hogy milyen környezetben nőttünk fel.” – tudtam meg Háry Ildikótól – „Az erre irányuló kutatások bebizonyították, hogy ha bizalmas, jó kapcsolatunk volt édesanyánkkal, aki viszonylag sokáig szoptatott minket, akkor szívesebben tárulkozunk ki, könnyebben kimutatjuk az érzelmeinket, és ebbe a területbe beletartozik a testi érintkezés, ölelés is. Ha ezek az alapok nincsenek meg, akkor a felnőtté válás során kell megtanulnunk ezek fontosságát, előnyeit. A kisbaba és az anya jó kapcsolata azért is fontos, mert ekkor alakul ki az úgynevezett ősbizalom. ”
A párkapcsolati tanácsadó elmondta, hogy csak az a felnőtt ember tudja kimutatni az érzéseit, aki a helyén kezeli önmagát. Az, aki tisztában van az értékeivel s magabiztos. Aki az önbecsülés hiányával küzd, az nem tud kitárulkozni, bizalmatlanul néz másokra. Fél, hogy sebezhetővé válik, s nem enged közel magához másokat. Nem meri kimutatni az érzéseit.
Aki nincs jóban saját magával, aki nem szereti és nem fogadja el magát, az másoktól sem képes elfogadni a szeretet és az ölelést.
Az ilyen emberben felmerül a kérdés, hogy vajon mit akarhat tőle a másik ember? Miért öleli meg, hiszen nem méltó rá, nem szerethető. Miért cselekszik mégis így?
„Természetesen, mint mindent, úgy ezt is meg lehet tanulni. Türelemmel és kitartással rá tudjuk vezetni a párunkat a testi kontaktus fontosságára - megértve az ő korlátait, hiányosságait.” – árulta el a mediátor – „Az önismeret, a bizalmi légkör, a sok dicséret és kedves szó sokban segít magunk elfogadásában és abban, hogy nyitottabbá váljunk, és azzá tudjuk tenni a párunkat is.”
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/07/08/ezert-egeszseges-az-oleles/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
