A kutatás elsőként vizsgálta ennek a két egészségtelen táplálkozási szokásnak a hatását akut koronária szindrómával (ACS) küzdő pácienseknél – írja az Eurekalert tudományos hírportál.
A vizsgálat 113 ember bevonásával készült. Az átlagosan 60 éves alanyok 73 százaléka férfi volt. A résztvevők 58 százalékára a reggeli kihagyása, 51 százalékára a késői vacsora volt jellemző, és 41 százalékuknál mindkét rossz szokás megfigyelhető volt.
A tanulmány készítői a reggelit kihagyók csoportjába sorolták azokat, akik legalább heti háromszor nem ettek semmit ebéd előtt, leszámítva például a kávét és a vizet. A késői vacsorázók csoportjába pedig azok tartoztak, akik hetente legalább háromszor a lefekvést megelőző két órában ettek.
A brazíliai Sao Pauló-i Állami Egyetem munkatársa, Marcos Minicucci megjegyezte, hogy a késői vacsora nem feltétlenül jelent késő éjszakai étkezést, noha ennek a csoportnak csaknem az összes tagjára ez volt jellemző.
Minicucci rámutatott továbbá, hogy a megfelelő táplálkozás viszonylag olcsó és egyszerű módja a felépülési esélyek javításának. “Azt mondják, hogy reggelizz úgy, mint egy király” – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy egy jó reggeli általában valamilyen tejtermékből (zsírszegény vagy alacsony zsírtartalmú tej, joghurt és sajt), szénhidrátból (teljes kiőrlésű kenyér) és gyümölcsből áll. A reggelinek kellene kitennie a napi teljes kalóriabevitel 15-35 százalékát.
Korábbi tanulmány kimutatták, hogy azok az emberek, akik kihagyják a reggelit és későn vacsoráznak, nagyobb valószínűséggel élnek olyan egyéb egészségtelen szokásokkal, mint a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód.
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
