Akár a lakás illatosításához használjuk párologtatóban, akár a bőrünkre kenjünk, vagy a süteményekben fogyasztjuk, bizonyos fűszerek sajnos allergiás reakciót okozhatnak. Van, akit az illatosító miatt tüsszögő és/vagy köhögő rohamok kínoznak, nehézlégzése jelentkezik, de akár asztmás roham is kialakulhat. A krémekben található illatanyagok bőrpírt, kiütést, viszketést okozhatnak. Az ételekben elfogyasztva pedig főként gyomor- és hasi panaszok jelentkezhetnek az arra érzékenyeknél, de súlyos esetben anafilaxia is kialakulhat.
Aki allergiára hajlamos, vagy ekcémás a bőre, különösen fontos, hogy figyeljen az esetleg megjelenő reakciókra – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina. Ekcémás gyermekeknél megfigyelték, hogy a perubalzsam, természetes és mesterséges vanília fogyasztásának hatására a vizsgált 11 gyermekből 9-nél okozott ekcémás reakciót, egy esetben pedig Quincke-ödémát.
Egy 2011-es cikk szerint a fűszerallergia 10 ezer felnőttből 4-13-at érint, azonban a kutatók azt is kiemelték, hogy az előfordulása minden bizonnyal jelentősen aluldiagnosztizált. A probléma felismerése sok esetben nehéz, a kivizsgálást könnyen tévútra viheti például a tünetek egyéb ételintoleranciához, allergiához való hasonlósága, de megbízható tesztekre is szükség van ahhoz, hogy a kiváltó okot pontosan meg lehessen állapítani.
A fűszerek és illatanyagok közül a legtöbb panaszt a fahéj és vanília mellett a fokhagyma, a bors és a fűszerpaprika okozza. Allergia esetén a tünetek csak akkor szűnnek meg, ha a beteg kerüli az allergént. Nem fogyasztja, nem használ allergén tartalmú kozmetikumokat. A helyzetet nehezíti, hogy nincs külön szabályozás arra vonatkozóan, hogy a gyártók kötelesek feltüntetni a fűszereket az összetevők közt, a termékek csomagolásán.
Az élelmiszerek, illatosítók és tusfürdő, testápoló készítmények mellett figyelni kell még fogkrémekre és gyógyhatású készítmények összetevőire is. Fűszerallergia esetén sok esetben épp a természetes, natúr összetevőket – például gyulladáscsökkentő tulajdonsága miatt is gyakran használt fahéjat, vagy szív- és érrendszer egészségét támogató fokhagyma kivonatot – tartalmazó termékek okoznak panaszt.
Forrás: Galenus / Budai Allergiaközpont
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
