A Science tudományos lapban megjelent tanulmány mintegy 6400 ember adatait vizsgálta, a résztvevők kora nyolcnapostól 95 évesig terjedt, 29 országból származtak.
Az anyagcsere mindazokat a kémiai folyamatokat jelenti, amelyek a szervezetet életben tartják. Minél nagyobb a test – akár az izom, akár a háj tömege miatt -, annál nagyobb energiába kerül a működtetése. Ezért a kutatók a testmérethez igazodva módosították méréseiket, hogy “kilóról kilóra” hasonlíthassák össze az emberek anyagcseréjét.
Négy fázist különítettek el, az első a születéstől egyéves korig tart, akkor az anyai anyagcseréről a szervezet átáll a sajátra, majd eljut a csúcsteljesítményig, amely 50 százalékkal haladja meg felnőttkori anyagcseréjét.
A második húszéves korig tart, enyhe lassulást mutat, de a serdülőkori változások nem érintik. A harmadik fázisban, 20-tól 60 éves korig stabil, ezután folyamatosan lassul, míg 90 éves korra a középkorúak anyagcseréjéhez képest 26 százalékkal csökken.
“Olyan képet kaptunk, amilyet sosem láttunk korábban. Számos meglepetésre is bukkantunk. A legnagyobb az volt, hogy egész felnőttkorban nem változik az anyagcsere, tehát a középkorúak hízása nem írható már a metabolizmus lassulásának számlájára” – idézte a BBC hírportálja John Speakmant, az Aberdeeni Egyetem professzorát, a kutatás egyik részvevőjét.
További meglepetések származtak abból, amit a tudósok nem tudtak kimutatni: se a serdülés, se a várandósság, se a menopauza idején nem változott az anyagcsere.
Az első évben csúcsra járó metabolizmus arra is felhívja a figyelmet, milyen fontos szakasza ez a fejlődésnek, és a rossz táplálásnak élethosszig tartó következményei lehetnek.
Az anyagcserét kétszeresen jelölt vízzel vizsgálták, erre a hidrogén- és az oxigénatomok nehezebb változatait használták. A jelölt víz útját így nyomon lehet követni a testen át.
A kutatók szerint a változó anyagcsere pontos megismerése sok szempontból segítheti a gyógyítást. Herman Pontzer, a Duke Egyetem professzora szerint az eredmények segítenek megérteni, hogy a rákos daganat másképp terjed-e az anyagcsere változásával, vagy hogy a gyógyszereket a különböző fázisokhoz kell-e alakítani. Arról is vita folyik, hogy a metabolizmust befolyásoló gyógyszerek lassíthatják-e az idős korral járó betegségek kialakulását.
(Forrás: Galenus)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
