A Lancet Neurology című szaklapban megjelent kutatás készítői 500 olyan brit lakost kísértek figyelemmel, akik 1946-ban ugyanazon a héten születtek és egy nagyszabású, hosszú távú vizsgálatban vettek részt.
Megmérték a vérnyomásukat 36, 43, 53, 60-64 és 69 évesen, MRI-felvételt készítettek az agyukról 69-71 évesen, valamint a University College London kognitív tesztjeit is elvégeztették velük. Egyikük sem volt demens. Azt állapították meg, hogy a 30-40-es életévek magas vérnyomása “felgyorsíthatja az agy károsodását”.
Nem ez az első tanulmány, amely az életközépi magas vérnyomás és a demencia kockázatának növekedése között összefüggést állapított meg, a friss kutatás készítői azt akarták tudni, mikor és hogyan zajlik a folyamat.
Megállapították, hogy a 36-43 év közötti magas vérnyomás függött össze a későbbi agyzsugorodással. Az agy egészségének védelmében tehát ebben az időszakban érdemes odafigyelni a vérnyomásra. A korral mindenkinek zsugorodik az agya egy kicsit, ám akik bizonyos idegrendszeri betegségekben szenvednek, azokat súlyosabban érinti.
Noha a kutatás résztvevői közül senki sem mutatta az elbutulás tüneteit, ám a tudósok szerint az agy zsugorodása általában még a tünetek előtt megy végbe, ezért az alanyoknál a jövőben is keresni fogják a demencia jeleit.
A 43-53 éves korban mért magas vérnyomás a 70-es éveiket megérő résztvevők közül többnél függött össze érrendszeri károsodással.
(Forrás: PatikaMagazin)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
