A meleg égövből származó, elsősorban Észak-Afrikában, de pl. Izraelben, Jordániában, Szaúd-Arábiában, az európai térségből pedig Spanyolországban, Dél-Olaszországban, Görögországban is termesztett datolyának nagyszámú változata létezik. Európában főleg a tunéziai és algériai (királynőnek is nevezett) „deglet nour” keresett – puha húsa és mézédes íze miatt -, de a Jordániában és Izraelben termesztett „medjoul” fajta is kedvelt (húsosabb, bár magasabb cukortartalmú). Hazánkban a datolyát főleg szárított formában fogyasztjuk, de kezd elterjedni a frissen történő árusítása is.
Vásárlásakor a barna színű, puhát, sima, fényes héjút válasszuk. De gondoljunk arra, hogy szép, fényes külleme glükóz szirup bevonatának is betudható lehet, mely lágy és étvágygerjesztő hatást kelt. Lehetőleg olvassuk el a datolyán lévő címkét, és a természeteset, a szirupmenteset válasszuk. A szárított datolya jó választás, mert gondosan kezelve csomagolják, sokáig (akár egy évig is) eltartható, és a friss gyümölccsel szinte azonos a tápértéke.
December-január környékén több helyen kapható friss datolya, mely az ünnepeken gyakran kedvelt, különleges gyümölcs. Ha ilyet vásárolunk, ügyeljünk arra, hogy a datolyák egyforma nagyságúak, száraz foltoktól mentesek, érettek legyenek. Ha nem használjuk fel rögtön a gyümölcsöt, tároljuk hűtőben (kb. 1 hétig áll el), de lehetőleg fogyasszuk el minél előbb. A friss datolya megízlelve édesebb, puhább, mint a szárított, enyhe fanyar ízzel vegyítve. Víztartalma is nagyobb, viszont cukor- és ásványi anyag koncentrációja alacsonyabb, mint az aszalté. A friss gyümölcs fogyasztható magában, desszertként, vagy felhasználható pld. friss gyümölcssalátában, de szárnyasok, halak mellé, szószok, raguk készítésekor, vagy sajttálak, édességek kiegészítőjeként is nagyon ajánlott.
(Forrás: Galenus)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
