A hipertónia népbetegség, ami azt jelenti, hogy a teljes lakosságban az emberek több mint 20%-ánál diagnosztizálható a hipertónia megléte. A magasvérnyomás-betegség alattomos betegség, a szív eredetű halálozás közel 50%-áért felelős, a koszorúér-betegségben szenvedőknél a hipertónia előfordulása 58%-os, agyvérzésen és agyi infarktuson átesett betegek 75–90%-ában található hipertónia a korábbi betegségek között.
A hipertóniának típusos tünete nincs, csak a szövődményként jelentkező agyvérzés, érszűkület, vagy szív- és vesebetegség tüneteit észleljük, de ez már a hipertónia kezelés megkezdésének elkésését jelenti.
Azt a vérnyomásértéket, amely felett a szövődmények kialakulásának kockázata jelentős emelkedést mutat, nevezzük a normális vérnyomásérték felső határának. Ez a jelenlegi állásfoglalás alapján 140 Hgmm szisztolés vagy 90 Hgmm diasztolés értéket jelent. Mint az látható a vérnyomásmérés során kapott értékeknél nemcsak a szisztolés értéket kell figyelembe venni, hanem a második, diasztolés érték emelkedése is lehet okozója a szervbetegségek kialakulásának, pl. szívinfarktusnak.
A szabályos vérnyomásmérés technikája is fontos, hogy megállapíthassuk a szervezet valós vérnyomásértékét. A szabályos vérnyomásméréshez mandzsettás vérnyomásmérőt kell használni, amelyet a felkarra kell felhelyezni. Fontos a mandzsetta mérete is, kis méretű mandzsettánál magasabb vérnyomásértékeket mérünk a ténylegesnél. Kávéfogyasztást és dohányzást a mérés előtt fél órával mellőzni kell. Legalább 5 perc nyugalom után, egymást követő két mérés átlagát kell tekinteni a vérnyomás valós értékének.
Nagyon nehéz eldönteni azt, hogy azon betegek közül, akiknél a határérték feletti vérnyomásértéket mérünk, kiket kezeljünk és kinek nem kell még gyógyszert szednie.
Azokat a tényezőket, amelyek a magasvérnyomás-betegség mellett jelentkezve a szervmegbetegedések előfordulásának kockázatát növelik, kockázati faktoroknak hívjuk. Azon kockázati faktorokat, amelyek jelenléte önmagukban is szervbetegség kialakulására hajlamosítanak úgynevezett önálló kockázati faktoroknak hívjuk.
Az 50 év feletti életkor, az elhízás és a mozgásszegény életmód, a dohányzás és a cukorbetegség önálló kockázati tényező, ezért minél több ilyen faktor található az adott egyénnél, annál biztosabb, hogy gyógyszeres terápiában kell részesülnie, a szervbetegségek kialakulásának elkerülése céljából.
A szisztolés és diasztóolés vérnyomás mellett a pulzusnyomás is mérhető speciális vérnyomásmérő készülékekkel. A pulzusnyomás a szisztolés és a diasztolés vérnyomásérték közötti különbséget jelenti. Korábban nem tulajdonítottak jelentőséget ennek az értéknek, mivel az érelmeszesedés következményének tekintették. Azonban a közelmúltban lefolytatott vizsgálatok igazolták, hogy a magas rizikóval bíró betegeknél a szervszövődmények kialakulását és a halálozást is befolyásolta, mint önálló kockázati tényező. Egyes gyógyszerek a pulzusnyomás csökkentésével képesek ezt a kockázatot mérsékelni. Megállapodás alapján az 53 Hgmm feletti pulzusnyomásérték kórosnak tekinthető, amelyen valószínűleg a gyógyszerek változtatásával lehet segíteni. A vérnyomásmérő készülék vásárlásakor érdemes a pulzusnyomás mérésére is képes készüléket előnyben részesíteni.
(Írta: Dr. Kovács Erik kardiológus szakorvos - Patika Magazin)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
