Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.
A légúti allergia kevésbé okoz köhögést
A szénanátha jellegzetes tünete a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szem- és orrviszketés. Előfordulhat viszkető érzés a torokban, amit a betegek a torok köszörülésével, esetleg enyhe köhécseléssel próbálnak enyhíteni, de a gyakori, akár rohamokban jelentkező köhögés a szénanáthára nem jellemző. Ilyen esetben más okot kell keresni a háttérben, ez pedig gyakran az asztma.
Allergiás asztma
Az asztma tünetei rosszabbodhatnak bizonyos kiváltó ingerek, ún. triggerek hatására. Allergiás asztma esetén ilyen trigger lehet a háziállatok szőre, a poratka, penészgomba vagy a pollen, vagyis annak a növénynek a virágpora, amire a beteg allergiás. Ha az allergén a légutakba jut, nemcsak a már ismert szénanáthás tünetek, hanem asztmás panaszai is jelentkezni fognak. Ilyen esetben tehát mindkét betegséget – az allergiát és az asztmát is – kezelni kell.
Nem csak a köhögés jelzi az asztmát
A felnőtt asztmás betegek 60-70 százalékánál mutatható ki allergia is, az allergiás asztma előfordulása tehát nem ritka. Ha valaki diagnosztizált allergiás, de az utóbbi időben egyre többször tapasztal szokatlan rosszulléteket – jellemzően köhögés, sípoló légzés, mellkasi szorító érzés és nehézlégzés formájában -, akkor mindenképp vizsgáltassa ki magát – tanácsolja dr. Tárnok Ildikó. A tünetek kikérdezése mellett a tüdő fizikális vizsgálata és légzésfunkciós vizsgálat segít az asztma diagnózis megállapításában.
Hogyan kezelhető az allergiás asztma?
A kezelőorvos által felírt inhalációs szteroidok és hörgőtágítók, valamint allergia ellenes orrspray-k, tabletták segítségével, tehát az asztma és az allergia együttes kezelésével javulás érhető el, és a köhögés is megszüntethető.
Mi állhat még a háttérben?
Az elhúzódó köhögést az asztma mellett több más betegség is okozhatja. Lehet reflux tünete, okozhatja hátsó garatfali csorgás (ennek hátterében gyakran krónikus orrmelléküreg-gyulladás áll), de a nehézlégzéssel, fulladással társuló köhögés akár COPD-t vagy daganatos elváltozást is jelezhet. Éppen ezért fontos, hogy ha a köhögés 2-3 hétnél tovább tart, forduljunk orvoshoz!
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
