Müller Cecília hangsúlyozta: a már mindenki által megszokott, elfogadott maszkviselés hatékony eszköze a járvány megfékezésének, de a pandémia kezdete óta megfertőződött 165 901 ember “nem kevés”, továbbra is fegyelmezettnek kell maradni, “vigyáznunk kell magunkra és egymásra”.
A pénteken a szociális intézmények dolgozóinál kezdődött országos tesztelési akcióval összefüggésben jelezte, hogy Magyarországon a szociális otthonok 26 százalékában találtak fertőzöttet, a fertőzöttség mértéke egy esettől a 60 százalékig terjedt.
Jelenleg 417 szociális intézmény érintett, a gondozottak 6 százaléka, 5940 ember, a gondozók 1 százaléka, 976 ember kapta el a koronavírust – jelezte. A koronavírus-fertőzött gondozottak közül 1175-en szorultak kórházi ellátásra, 586-an elhunytak – tette hozzá.
Müller Cecília kiemelte, növekszik a koronavírus-fertőzéssel kórházban kezeltek száma, jelenleg 7512-en szorulnak ellátásra, közülük 604-en vannak lélegeztetőgépen. “Ezek a számok nem kedvezőek” – mondta.
A szakember ismételten kitért arra, hogy a krónikus betegséggel küzdők jobban ki vannak téve a fertőzésnek és a szövődmények kialakulásának. Kitért egy nemzetközi szakfolyóiratban publikált tanulmányra, miszerint a cukorbetegek kétszer akkora eséllyel fertőződnek meg, és alakulnak ki náluk súlyos szövődmények, mint az egészséges embereknél. Általánosságban kiemelte, a jól karban tartott és kontrollált krónikus betegséggel a kockázatok csökkenthetők.
Kérdésre válaszolva az országos tisztifőorvos elmondta, ugyanazok a járványügyi szabályok vonatkoznak azokra is, akiket az országos tesztelés alkalmával szűrnek ki, mint mindenki másra.
Szintén kérdésre válaszolva hangsúlyozta, egy-egy óvoda vagy óvodai csoport bezárásáról minden esetben a helyi viszonyokat figyelembe véve dönt az operatív törzs. Országos óvodabezárásokról “szükségtelen intézkedni” – mondta.
Müller Cecília megismételte, oltást csak egészséges ember kaphat, így semmilyen akut fertőzés fennállása esetén sem oltanak be influenza ellen senkit. Annak is várnia kell az oltás beadatásával, aki – bár egészséges – szoros kontaktus miatt karanténban van, tíz nap után, tünetmentesen kérheti az influenzaoltást.
(PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
