Évente 17 ezren szenvednek combnyaktörést, és harmaduk a szövődmények miatt nem éli meg a következő év végét.
A csontritkulás egyetlen figyelmeztető jele, ha a testmagasság öt centiméterrel csökken. A két legnagyobb rizikófaktor az életkor – nőknél menopauza után, férfiaknál 65 éves kor felett – és a már bekövetkezett csonttörést. Az utóbbi akár ötszörösére is emeli a törés lehetőségét.
A Tovább ne törj! elnevezésű program kockázatfelmérő kérdőívének kitöltésével meg lehet állapítani, kinek mennyi esélye van a csontritkulásra, csonttörésre. Magas rizikófaktor esetén pedig érdemes szűrővizsgálatra menni, a gyógyszeres kezelés ugyanis a felére képes csökkenteni a törési kockázatot – hangsúlyozta Takács István.
(Forrás: Galenus)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
