Az influenzát A-, B- és C-típusú influenzavírusok okozzák, amelyek közül az A-vírus áll a világjárványok (úgynevezett pandémiák) mögött, a B-vírusok csak kisebb csoportok megbetegedését okozza, míg a C csak ritka, egyedi esetekért felelős. Mivel a náthához hasonlóan az influenzát is vírusok okozzák, általában nem segítenek kezelésükben az antibiotikumok. Amennyiben azonban például a nátha szövődményeként orrmelléküreg-gyulladás vagy középfülgyulladás jelentkezik, ezekre javasolható az antibiotikumos kezelés.
Míg a nátha néhány nap alatt elmúlik és többnyire nem veszélyes, addig az influenza szövődményei főleg kisgyermekeknél, időseknél és krónikus betegségben szenvedőknél okozhat súlyosabb betegségeket. Ezek között leggyakoribb a különböző baktériumok okozta tüdőgyulladás.
Az influenza néhány óra alatt ledönti az embert, és a klasszikus náthás tünetek mellé komolyabb panaszok is csatlakoznak, mint a láz, a hidegrázás, a kimerültség, az izomfájdalom és a fejfájás.
Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha súlyos tünetek jelentkeznek, mint a véres vagy elszíneződött köpet, a mellkasi fájdalom, a nehézlégzés, elkékülés, a megváltozott tudatállapot, a csökkenő vérnyomás. Gyerekeknél figyelnünk kell, ha lelassulnak, egyre aluszékonyabbá válnak, ha felgyorsul és nehezítetté válik a légzésük.
Az influenzás beteg lassabban gyógyul, maga a betegség nagyjából 10 napig tart, de a kimerültség még 2-3 hétig érezhető.
A nátha és az influenza leginkább télen jelentkezik, amikor a fűtött lakások száraz levegője szárítja az orrüreg nyálkahártyáját, ezáltal megkönnyíti a vírusok bejutását a szervezetbe. Ráadásul ilyenkor az emberek többet vannak együtt egy légtérben, ami szintén növeli a fertőzés veszélyét.
Ha megbetegszünk, fontos az ágynyugalom, a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, és segíthetnek a különböző C-vitamin-tartalmú készítmények. Az influenzával járó láz csillapításának veszélytelenebb módja a hideg vizes lepedőbe való beburkolás és a hűtőfürdő (ilyenkor fokozatosan hűtjük le a langyos vizet).
Ha gyógyszereket is alkalmazunk, erről kérjük ki az orvos, a gyógyszerész tanácsát, ugyanis a különböző szerek sokszor ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, így ha nem figyelünk, túladagolás is előfordulhat.
Elsősorban az öt éven aluli kisgyerekeknek, a terheseknek, az időseknek, és a krónikus betegségben szenvedőknek ajánlott az influenza elleni védőoltás.
Azonban az aktív korú, munkába járó embereknek szintén előnyös, mivel a betegség megelőzésével nem kell kiesnie a munkavégzésből. Ezzel nemcsak önmagunkat, hanem környezetünket és hozzátartozóinkat is védjük az influenza ellen.
A védőoltás elölt vírust tartalmaz, így nem okozhat influenzás megbetegedést. Gyakorlatilag mellékhatás nélkül zajlik az oltás utáni időszak, legfeljebb hőemelkedés, a beadás helyén enyhe fájdalom vagy duzzanat, bőrpír jelentkezhet.
(Forrás: PatikaMagazin - Oxygen Medical)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
