Véget ért a karácsonyi időszak, s a szilveszteri mulatozások „étel-mámora” is messzire került. Míg az ünnepek alatt általában elfelejtjük az egészséges étkezést, a minőségi ételek fogyasztását, január elején/közepén már mindenki azon gondolkozik, hogy miért is evett annyi édességet / „rossz szénhidrátot”, és sírva nézegeti a gyorsan felkapaszkodott zsírpárnákat a tükörben. Ilyenkor persze fogadkozunk, hogy jövőre tudatosabban készítjük majd el az ünnepi menüt, és határozottabban fogjuk elutasítani a rokonok / barátok csokoládés-fehér lisztes – cukorban úszó sütemény-kínálását.
„Az ünnepek alatt nehéz kimaradni a finomságok élvezetéből, mert az ember, ha családdal ünnepel, nem várhatja el, hogy mindenki rá legyen tekintettel.” – mondta Lakatos Péter táplálkozási szakértő – „Alapvetően én az ünnepek alatt is próbálok két szabályt betartani. Egyrészt próbálok kevesebb szénhidrátot enni, ám ez sokszor lehetetlen. Másrészt, ha mégis elcsábulok, próbálom nagyon rövid ablakban tenni ezt. A normál étkezéseim eleve nyolc órásak naponta, karácsonykor egy négy órás volt csak. És mivel ezt tudtam előre, így készültem 5 gramm glicinnel arra, hogy a vércukrom gyorsan stabilizálódjon.”
A népszerű sportember / edző / coach szerint nagyon fontos, hogy ha tudjuk, hogy nagy lesz a csábítás és meg fog nőni a szénhidrát-bevitel, akkor igyekezzünk 8 órába szorítani az étkezés időtartalmát, mert 8-12 óra kell ahhoz, hogy a szervezet észlelje az energiában beálló változást, és átváltson az autofágia folyamatára, vagyis takarításba kezdjen.
Ha „túlzásokba” estünk az étkezés terén, akkor ez a 8-12 óra 8 órára való csökkentést indokolt. Ennek ellenére persze még mindig előfordulhat, hogy a testünkön nem kívánt változásokat tapasztalhatunk, ám ennek mértéke sokkal kevesebb, mintha nem ügyelünk az autofágiára.
Aki kissé – vagy nagyon – bezsírosodott a decemberi vendégjárás során, az januárban mindig bőszen megígéri magának (esetleg a párjának), hogy változtatni fog az életmódján, s még azok is gyakrabban járnak el az edzőtermekben az év első hónapjaiban, akik egyébként nem estek át jelentős testi változásokon, mert az új év valamiért mindig megkívánja a fogadalmakat.
Ilyenkor megtelnek a konditermek, alig lehet hozzáférni a különböző gépekhez, nincsen hely a csoportos edzéseken, aerobik-on is szinte egymásba ütköznek az izzadó hölgyek, a spinning kerékpárokat is hamar lefoglalják hetekkel előre, a kettlebelleket is sokkal több kéz izzítja és mindenki tényleg hinni akarja, hogy most aztán edzeni fog egész évben, hiszen „új év, új élet”, egészséges lesz és a táplálkozására is ügyelni fog. – Mindez kitart maximum két hónapig. Aztán visszatér minden a korábbi állapotba, s aki az előző októbert is a fotelben töltötte a tévé előtt, az újra visszaveszi a megszokott, kényelmes pozíciót.
„Minden fronton azt látjuk, hogy a január és a február a „fellendülés” időszaka, aztán elvész a lendület. Kiderül, hogy a célok csak álmok voltak, melynek sem realitása, sem tervezettsége nem volt – így hogy is sikerülhetett volna? Pedig jó tervezéssel nem is biztos, hogy lehetetlen a megfogalmazott cél.
A többség persze túlvállalja magát, és kiég 2-3 hét alatt. Ha a tapasztalat az, hogy gyakran elbuksz ezen, érdemes lehet egy szakemberrel beszélni, aki nem csak több edzést és kevesebb evést tanácsol, de érti azt is, hogy mi az a tervezés és hallott már a motivációs interjú fogalmáról.”
– fejtette ki Lakatos Péter
A cikk folytatása (hasznos tanácsokkal) elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/01/13/uj-ev-uj-elet-avagy-edzes-az-unnepi-tuleves-utan/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
