A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol. A téli időszakban a hideg, a szél, valamint a fűtött, száraz beltéri levegő egyaránt fokozza a bőr vízvesztését, így a bőr védőrétege (barrier) sérülékenyebbé válik.
Az alábbi cikk áttekinti:
mitől rosszabbodik leggyakrabban a téli ekcéma,
és milyen ápolás segít a mindennapokban (patikai szemlélettel, magázó hangnemben).
Télen a bőrt egyszerre több irányból éri terhelés:
Alacsonyabb páratartalom kint és bent: a bőr több vizet veszít (TEWL – transepidermalis vízvesztés).
Fűtött beltéri levegő: gyakran nagyon száraz, ami tovább fokozza a húzódást és a viszketést.
Hideg, szél: mechanikailag is irritál, és gyorsítja a kiszáradást.
Gyakori, forró zuhany / kézmosás: leoldhatja a bőr természetes lipidrészét, rontva a barrier funkciót.
Réteges öltözködés, gyapjú, durvább anyagok: dörzsölhetnek, fokozhatják a viszketést.
A forró víz átmenetileg kellemes, de hosszabb távon fokozza a kiszáradást.
Mit tegyen?
Langyos (nem forró) víz, rövidebb zuhany.
Az illatanyagok és agresszív tisztítóanyagok irritálhatják.
Mit tegyen?
Válasszon kímélő, illatmentes, ekcémára javasolt lemosót vagy fürdőolajat.
Radírok, erős hámlasztók, durva törölközőzési szokás rontja a bőrgátat.
Mit tegyen?
Finom itatás törölközővel, dörzsölés nélkül.
A kéz különösen gyakran érintett télen.
Mit tegyen?
Minden kézmosás után vékonyan kenje be kézkrémmel, és este használjon zsírosabb “védő” krémet.
A mechanikus irritáció viszketést provokál.
Mit tegyen?
Bőrrel érintkezve inkább pamut; a gyapjú menjen a felső rétegbe.
A száraz levegő önmagában is “fellobbant”.
Mit tegyen?
Párásítás (párásító, radiátorra párologtató), rendszeres szellőztetés.
Kontaktirritációt okozhat, főleg ekcémás bőrnél.
Mit tegyen?
Illatmentes, érzékeny bőrre való mosószer, minimalizált öblítőhasználat.
A vakarás fenntartja a gyulladást és a fertőzés kockázatát.
Mit tegyen?
Rövid köröm, viszketéscsillapítás (hűtés, hidratálás, megfelelő készítmény), és célzott fellángolás-kezelés (lásd lejjebb).
A bőr hidratálása akkor a leghatékonyabb, ha fürdés/zuhany után azonnal, még enyhén nedves bőrre kerül az emolliens (hidratáló-zsírozó). Több bőrgyógyászati ajánlás kiemeli ezt a gyakorlatot a bőrbarrier helyreállítása érdekében.
Gyakorlat:
Zuhany után finoman itassa szárazra a bőrt, majd 3 percen belül kenje be.
Krém/tej: enyhébb, nagy felületre, nappalra.
Balzsam/kenőcs (zsírosabb): nagyon száraz, repedező területekre, éjszakára.
Mit keressen a címkén?
illatmentes, érzékeny bőrre/ekcémára ajánlott
barrier-támogató összetevők (pl. ceramidok, glicerin, urea alacsonyabb százalékban, petrolátum, shea vaj – egyéni tolerancia szerint)
Megjegyzés:
Urea (karbamid) segíthet a szárazságon, de aktív fellángolásnál, berepedt bőrön csíphet – ilyenkor inkább zsírosabb, egyszerűbb barrier-kenőcs javasolt.
Kerülje a “szárító” szappanokat; inkább szindet vagy fürdetőolaj.
Gyakorlat:
Ne túl forró víz, rövidebb zuhany, és csak a szükséges területeken használjon lemosót.
A viszketés sokszor a kiszáradásból indul.
Gyakorlat:
hűvösebb háló, párásítás,
hűtött krém (ha jól esik),
rendszeres (nem “csak amikor már nagyon rossz”) krémezés.
Mosogatás, takarítás: kesztyű (pamut bélés, ha szükséges).
Napközben: könnyebb kézkrém.
Estére: zsírosabb, lezáró kenőcs.
Ha a bőr csak száraz és enyhén viszket, gyakran elég a következetes emolliens.
Ha viszont:
élénkpiros, gyulladt,
erősen viszket,
nedvedzik, bereped,
akkor gyakran célzott gyulladáscsökkentő kezelés (orvosi javaslat szerint) szükséges.
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
