A téli hónapokban sokan tapasztalják, hogy a test és az elme egyszerűen nem tudja tartani a lépést a mindennapokkal. A tél végi fáradtság gyakori jelenség: a rövid nappalok, a kevesebb napfény, a hideg és a téli életmód együttes hatása gyakran levertséget, energiavesztést és motivációhiányt eredményez. De honnan tudjuk, hogy egyszerű fáradtságról, vagy valódi, kóros kimerültségről van szó? És mikor érdemes szakemberhez fordulni?
A tél végi fáradtság tipikusan fokozatosan alakul ki. Reggel nehezen kelünk ki az ágyból, napközben többször érezzük, hogy „ellankadunk”, a koncentrációs képességünk csökken és a fizikai aktivitás is nehezebben megy. Ezek a tünetek általában összefüggenek a környezeti és életmódbeli tényezőkkel: a napfény hiánya miatt csökkenhet a szerotonin- és D-vitamin-szint, ami levertséget okozhat. Gyakran elegendő a napi rendszeres mozgás, a napsütéses órák kihasználása, a vitaminban gazdag étrend és a rendszeres pihenés, hogy az energiaszint visszaálljon.
A valódi kimerültség vagy krónikus fáradtság azonban más jellegű. Ilyenkor a fáradtság nem múlik el pihenéssel, a motiváció és a koncentráció folyamatosan alacsony, gyakran társul hozzá alvászavar, hangulatingadozás, étvágyváltozás, fejfájás vagy emésztési panaszok. Ha a fáradtság több hétig fennáll, vagy hirtelen, szokatlan intenzitással jelentkezik, érdemes szakemberhez fordulni, mert a háttérben vérszegénység, pajzsmirigyprobléma, depresszió vagy más krónikus betegség is állhat.
Otthon sokat tehetünk a tünetek enyhítéséért: a rendszeres mozgás, a friss levegőn töltött idő, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő folyadékbevitel és a pihentető alvás mind hozzájárulnak az energiaszint fenntartásához. A PatikaPlus Gyógyszertárakban beszerezhető vitamin- és ásványianyag-kiegészítők, például D-vitamin, magnézium vagy B-vitamin-komplex segíthetnek a szervezet feltöltésében, de ezek csak kiegészítik az egészséges életmódot.
A tél végi fáradtság tehát természetes jelenség, amit gyakran könnyen kezelhetünk, míg a valódi kimerültség komolyabb figyelmet igényel. A legfontosabb, hogy figyeljünk testünk jelzéseire, ne bagatellizáljuk el a hosszabb ideje fennálló vagy szokatlan fáradtságot és szükség esetén kérjünk segítséget szakembertől. Így biztosíthatjuk, hogy a téli hónapok végén se fulladjunk bele a levertségbe, hanem energikusan és egészségesen lépjünk át a tavaszba.
(PatikaPlus / Temesvári)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
