Bár a legtöbb pók teljesen veszélytelen az emberre, mégis nagyon sokan félnek ettől a szőrös, „soklábú” állattól. Kétségtelen tény, hogy néha kellemetlen találkozásokra is sor kerül velük. Nyáron, amikor gyakrabban tartózkodunk a szabadban vagy nyitott ablaknál alszunk, gyakoribbá válhat a pókcsípés. Amikor többet vagyunk a kertben, a ritkán látogatott nyaralóban vagy felmegyünk a padlásra régi holmik között nosztalgiázni vagy borért a pincébe, szintén találkozhatunk pókokkal. Ma azzal fogunk foglalkozni, hogy vajon mennyire veszélyes a pókcsípés?
Csípnek-e egyáltalán a pókok?
Először is pontosítsuk a fogalmakat! A pókok nem csípnek, hanem harapnak – apró, méregmirigyes szájszervük (csáprágójuk) segítségével.
A legtöbb hazai pók egyébként nem képes átharapni a bőrünket, vagy ha mégis, akkor a csípés enyhe, mint egy szúnyogcsípés. (A szúnyogcsípésről korábban írtam is egy cikket „Hogyan védekezzünk a szúnyogcsípés ellen? Léteznek házi praktikák?” címmel – ajánlom mindenki figyelmébe!)
Hazánkban ritka a súlyos reakcióval járó pókcsípés, de egyes esetekben kellemetlen tünetek vagy allergiás reakció is jelentkezhet. Pár évvel ezelőtt például a lányom száját harapta meg egy pók éjjel, reggelre hatalmasra feldagadt, rohantam is vele az ügyeletre, mert nem tudtam, hogy mi a baj? Csak néztem-néztem a vastag plasztik-ajkakat – ahogyan az ügyeletes orvos is, aki egy gyors vizsgálat után megnyugtatott, hogy pár napig szilikonszáj-effektusra kell számítani, amit sokan még irigyelni is fognak tőle, más probléma nincs. (Úgy is lett…) Szerencsére nem fuldoklott, csupán allergiás reakció lépett fel – dagadás formájában. Ezért is jó végig vennünk ezt a témát, hogy tudjuk, mikor ajánlott / kötelező orvoshoz fordulni.
Hogyan néz ki egy pókcsípés?
Ahogyan az említett ügyeletes orvos is felhívta a figyelmemet rá: a pókcsípés helyét két apró, pontszerű szúrásnyom jelzi. Az érintett területen gyakran vörös, viszkető dudor alakul ki. Néha égő vagy szúró érzést is tapasztalhatunk.
Súlyosabb esetben a duzzanat fájdalmas és jelentősen elszíneződik, hólyagok is keletkezhetnek, esetleg hőemelkedés vagy láz is társulhat hozzá.
Allergiás reakció pókcsípésre
Ritkán, de előfordulhat helyi allergiás reakció, ami nagy kiterjedésű bőrpír, viszketés, duzzanat formájában jelentkezik. A súlyosabb tünetek nehézlégzéssel, kiütésekkel, gyors pulzussal és ájulással járnak. Súlyos tünetek esetén azonnal forduljunk orvoshoz!
Melyik pókok veszélyesek?
A jó hír az, hogy Magyarországon nem él halálos csípésű pók, de néhány ritkábban előforduló faj csípése kellemetlen lehet. Ilyen például a Szongáriai cselőpók, mely harapása olyan fájdalmas, mint egy méhcsípés. A Fekete özvegy (Latrodectus) elvileg nem őshonos hazánkban, de a déli, melegebb éghajlatokon előfordulhat. Nagyon ritkán bukkan fel nálunk importált áruk vagy növények között.
Mit tegyünk pókcsípés esetén?
Első lépésként mossuk le a csípés helyét szappanos vízzel, majd a csípés helyét hűtsük jeges borogatással, mely csökkenti a duzzanatot és a fájdalmat. Ne vakarjuk a „sebhelyet”, hogy elkerüljük a fertőzést!
Használhatunk viszketéscsillapító krémet, fertőtlenítő oldatot, gyulladáscsökkentő kenőcsöt – és, ha szükséges, fájdalomcsillapítót is. Ezek a termékek beszerezhetők a PatikaPlus Gyógyszertárakban!
Házi praktikák pókcsípésre
Enyhe csípés esetén enyhülést nyújthatnak a házi praktikák is. Ilyen az ecetes vizes borogatás (csillapíthatja a viszketést), az Aloe vera gél (gyulladáscsökkentő és hűsítő hatású), a teafaolaj vagy levendulaolaj (természetes fertőtlenítő), a kamillás borogatás (enyhíti az irritációt) és a szódabikarbónás paszta (húzó hatású, viszketés ellen is beválhat).
Ha a tünetek rosszabbodnak vagy elszíneződik, elfekélyesedik a csípés helye, keressünk fel egy orvost!
Hogyan védekezhetünk a pókok ellen?
Bár nincs olyan lakás, amiben ne élnének pókok itt-ott elbújva, mégis van pár apróság, amivel csökkenthetjük a számukat / megakadályozhatjuk szaporodásukat! A legfontosabb, hogy mindig tartsuk tisztán a lakást, különösen a sarkokat, a padlást, a pincehelyiséget! Ne hagyjunk nyitva az ablakokat, ajtókat hosszabb ideig szúnyogháló nélkül! Kerüljük a felesleges rendetlenséget, mert a dobozok, lomok jó búvóhelyül szolgálnak! A természetes póriasztók (pl. eukaliptusz, borsmenta, levendula illóolaj) is segíthetnek a „kiűzésben”.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár már érintettük ezt a pontot, most mégis erősítsük meg az ezzel kapcsolatos tudnivalókat! Mindenképpen orvosra van szükség, ha a csípés erősen fáj, nagy területen duzzadt vagy elszíneződik! Akkor se maradjunk otthon (várva, hogy egyszer majd elmúlnak a tünetek), ha hányinger, fejfájás, láz, szédülés jelentkezik! Keressük fel orvosunkat mindenképpen, ha a csípés gennyesedik vagy nem gyógyul néhány napon belül, illetve, ha allergiás reakció jeleit tapasztaljuk!
Bár a pókcsípés ijesztő lehet, a legtöbb esetben ártalmatlan és otthon is jól kezelhető. A tünetek enyhítésében segíthet a hűtés, a fertőtlenítés, jó szolgálatot tesznek a viszketéscsillapító krémek, valamint néhány jól bevált házi praktika! Ha azonban a csípés nem javul vagy súlyosabb tünetek jelentkeznek, mindig kérjünk orvosi segítséget! Antihisztaminos krém, fertőtlenítő oldat, aloe vera gél, fájdalomcsillapító – ezek mind jól jöhetnek pókcsípés esetén is! A megfelelő termék kiválasztásához bátran kérje a PatikaPlus-nál dolgozó kollégák segítségét!
(Forrás: Temesvári / PatikaPlus)
Tetszett a cikk?
2025. július 15.
