Parlagfű- és penészgomba-allergia: okok, tünetek, kezelés, megelőzés
Sokan a tavaszt az allergiaszezonhoz kötik, pedig ősszel is erős tüneteket okozhatnak bizonyos allergének. Két „főszereplő” emelkedik ki: a parlagfű pollenje és a penészgombák spórái.
A változékony időjárás, a levegő páratartalmának ingadozása és az egyre több zárt térben töltött idő mind kedvez a tüneteknek. Az alábbi útmutató segít megérteni a hátteret, elkülöníteni a náthától, és lépésről lépésre bemutatja a tünetenyhítés és megelőzés lehetőségeit.
● Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia): pollenidénye jellemzően augusztus–október, sokaknál a csúcs augusztus vége–szeptember. A szél messzire hordja a pollent, így városban is erős lehet a terhelés.
● Penészgombák: a nedvesedő levegő, a hulló levelek és a komposztálódó növényi anyagok ideális táptalajt jelentenek. A spórák száma ilyenkor könnyen megemelkedik kint és bent egyaránt (pince, fürdő, konyha, rosszul szellőző helyiségek).
Allergiás tünetek gyakran:
● vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás
● viszketés (orr, torok, szem)
● könnyezés, vörös, égő szemek
● éjszakai horkolás, alvászavar; nappali fáradtság
● asztmás hajlam esetén: sípoló légzés, terhelésre fulladás
Allergia vs. „megfázás”
● Allergiánál a tünetek hirtelen jönnek, viszketés gyakori, lázzal nem jár.
● Megfázásnál sűrűbb az orrváladék, torokfájás, esetleg hőemelkedés/láz jelentkezhet, és 7–10 nap alatt lecseng.
Az alábbi lehetőségek egyénre szabottan, egymással kombinálva adnak jó eredményt. Gyógyszer választásában és használatában kérje gyógyszerésze tanácsát.
● Izotóniás/hipertóniás sós orrspray és orröblítés (pl. gyógyszertári készlet) segíthet a pollen/spóra eltávolításában és a duzzanat csökkentésében.
● Barrier krém/gél az orrnyílás köré (vékony réteg) megkötheti a pollent.
● Párásítás helyett ősszel inkább optimális páratartalom (40–50%): a túl magas páraszint kedvez a penésznek.
● Enyhítik a tüsszögést, orrfolyást, szemviszketést.
● Modern, „nem vagy kevésbé álmosító” készítmények nappalra praktikusak lehetnek.
● Gyógyszerszedés, krónikus betegség esetén kérje ki szakember véleményét.
● Antihisztamin vagy hízósejt-stabilizáló szemcseppek: gyorsan csökkenthetik a szemviszketést, könnyezést.
● Gyulladáscsökkentő (szteroidtartalmú) orrsprayk: rendszeres használat mellett csökkentik a nyálkahártya-gyulladást és az orrdugulást. (Alkalmazás előtt olvassa el a betegtájékoztatót, a helyes technika fontos.)
● Orrdugulásra gyors, de 3–5 napnál tovább ne használja, mert rebound (visszacsapó) dugulást, nyálkahártya-károsodást okozhatnak.
● Allergológus javaslata alapján, igazolt parlagfű- vagy penészallergiánál, több éven át tartó kúra formájában csökkentheti a tüneteket és a gyógyszerigényt.
● A kezelést általában szezonon kívül érdemes megkezdeni.
● Kültéri aktivitás időzítése: száraz, szeles napokon, reggel és kora este gyakran magasabb a pollenterhelés.
● Ruházat/otthon: hazaérve zuhany, hajmosás; a kültéri ruhát ne a hálóban tartsa.
● Szemvédelem: napszemüveg csökkentheti a szemfelszínre jutó pollent.
● Autó/otthon: HEPA-szűrős légszűrés, zárt ablak nagy terhelésnél.
● Páratartalom 40–50%, rendszeres szellőztetés (rövid, intenzív).
● Hőhidak, fürdő, konyha: penészfoltok azonnali kezelése, felületek szárazon tartása.
● Textíliák, szőnyegek: gyakori mosás, porfogók csökkentése; pincében ne tároljon textilt.
● Kerti munka/avargereblyézés: maszk, kesztyű; ha lehet, kerülje csúcsszezonban.
1) Lehet egyszerre allergiám pollenre és penészre?
Igen. A tünetek összeadódhatnak, ezért fontos az egyéni stratégia (környezeti kontroll + célzott kezelés).
2) Mikor kezdjem az orrsprayt/antihisztamint?
Ha visszatérő az őszi allergiája, gyakran érdemes megelőzően, már a szezon elején elkezdeni. A pontos időzítés egyéni – kérdezze gyógyszerészét.
3) Álmosságot okoznak az antihisztaminok?
A régebbi típusok igen; a modern készítményeknél ez ritkább. Ha gépjárművet vezet vagy összpontosítást igénylő munkát végez, válasszon megfelelő hatóanyagot – ehhez kérjen szakmai segítséget.
4) Mit tegyek, ha a tüneteim ellenére is sportolnék a szabadban?
Válasszon alacsonyabb terhelésű időpontot, használjon szemvédelmet, hazaérve zuhanyozzon, mossa meg a haját, és tiszta ruhát vegyen.
5) Mikor forduljak orvoshoz?
Ha a tünetek elhúzódnak/rosszabbodnak, ha asztmás panasz jelentkezik, ha gyakran van orrmelléküreg-gyulladása, vagy ha gyógyszerek mellett sincs javulás.
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
