Az enyhébb alvászavarok altató hatású szerek nélkül is kezelhetők, a lefekvés előtt rendszeresen végzett tevékenységek (pl. meleg fürdő) reflexszerűen megnyugváshoz vezethetnek. A nyugtató, altató, szorongásoldó szerek többsége – szintetikus és természetes eredetűek egyaránt – azonos módon fejtik ki hatásukat. A szorongásoldó, nyugtató hatású gyógynövények és a szintetikus nyugtató-altató szerek felhasználási terülte mégis némileg eltér egymástól.
A növényi szerektől nem várható olyan gyorsan kialakuló elalvást segítő hatás, mint a szintetikus gyógyszerektől, ezért a gyógynövényeket és a belőlük készült készítményeket elsősorban krónikus panaszok esetén célszerű alkalmazni.
Akut esetben (pl. időzónaváltás-szindróma) célszerűbb a szintetikumok alkalmazása.
Míg szintetikus gyógyszerek esetén választhatunk a gyorsan kialakuló hatású altatók és a tartós hatással rendelkező nyugtatók közül, addig a gyógynövények esetében a terápiás célnak megfelelő adagot kell alkalmazni: nyugtatóként kisebb mennyiségű növényi készítmény is elég lehet, míg alvászavar esetén nagyobb dózist célszerű alkalmazni. A modern gyógynövény-terápiában az alvászavar kezelésére alkalmazott legfontosabb gyógynövények közé tartozik a macskagyökér, a komló, a levendula, a citromfű, a kamilla és a golgotavirág.
A macskagyökér (Valeriana officinalis) már az ókor óta ismert nyugtató, altató hatású gyógynövény. Magyar nevét arról a tulajdonságáról kapta, hogy jellegzetes szaga vonzza a macskákat. Az ősszel vagy tavasszal begyűjtött gyökeret elzárt helyen kell szárítani.
A macskagyökér központi idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatását számos klinikai vizsgálat is igazolja. Sokáig úgy tartották, hogy a növény hatása nem azonnal, hanem csak 2-4 hét folyamatos szedést követően alakul ki. Újabb vizsgálatok alapján azonban akut esetekben is megalapozottan alkalmazható, hatása fél órán belül kialakul. Hosszú távon alkalmazva hatása összemérhető a szintetikus gyógyszerekével, ugyanakkor tartós használata sem okoz függőséget. Krónikus alvászavarban szenvedők számára jól tolerálható, biztonságos és hatékony megoldást jelent. Alkalmazása nem ajánlott 12 éves kor alatt, továbbá terhesség, illetve szoptatás idején.
A komló (Humulus lupulus) szárított termős virágzata és termése régóta ismert és használt söripari alapanyag. A középkori Európában számos betegség kezelésére alkalmazták, pl. párnákba töltve (komlópárna) az elalvás elősegítésére is használták. Nyugtató hatására a komlószedő nőknél figyeltek fel, akik a munka során túlzott fáradtságról számoltak be. A növény macskagyökérrel való kombinációban alkalmazva számos vizsgálatban javította az alvás minőségét, segítette az elalvást. A komló alkalmazása jelenleg a növény tradicionális használatán alapul.
A növény hatóanyagainak ösztrogénszerű hatása magyarázatot adhat arra a megfigyelésre, hogy a komlószedő nőknek gyakran felborult a menstruációs ciklusuk. A nyugtató céllal alkalmazott komlókivonat ösztrogénaktivitása azonban nagyon alacsony, mellékhatások szempontjából nincs jelentősége.
Az elalvást a lefekvés előtt rendszeresen végzett nyugtató, stresszoldó hatású tevékenységek is elősegítik, mint például koffeinmentes tea fogyasztása vagy egy meleg fürdő. Az alternatív terápiák közül az aromaterápia alkalmazása egyre népszerűbb, azonban a nyugtató, altató hatást alátámasztó tudományos bizonyítékok még nem teljes körűek. A számos illóolaj-tartalmú gyógynövény közül az elalvás elősegítésére legelterjedtebben a levendulát (Lavandula angustifolia) alkalmazzák. A levendula illóolajának komponensei inhaláció után vagy bőrön keresztüli alkalmazást követően 15 percen belül kimutatathatók voltak a vérből és az agyszövetből. A levendula a nyugtalanság és az álmatlanság kezelésén túl idegi eredetű gyomorpanaszok esetén is alkalmazható. A növényből készített tinktúra kedvező hatású lehet depresszió esetén is.
A 2014-ben az év gyógynövényének választott citromfű (Melissa officinalis) étvágyjavító, idegnyugtató hatásai közel ezer éve ismertek. Kellemes illata miatt nemcsak gyógynövényként, hanem illatszerek és likőrök alapanyagaként is felhasználják. Gyógyászati célra a növény levelét és a föld feletti hajtást alkalmazzák. A citromfű illóolaja és annak egyes komponensei görcsoldó hatásúak. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a növény vizes-alkoholos kivonata nyugtató hatással rendelkezik, továbbá javítja az Alzheimer-kórban szenvedő betegek állapotát. A korábbi népi gyógyászati megfigyeléseket újabb vizsgálatok támasztják alá. A mindennapi gyakorlatban célszerű a citromfüvet más altató-nyugtató hatású gyógynövénnyel kombinálva alkalmazni.
A kamilla (Matricaria recutita) a legismertebb és legelterjedtebben használt európai gyógynövények egyike. Bár nyugtató hatását nem támasztják alá humán klinikai vizsgálatok, enyhe alvászavarban segíthet a kamillatea fogyasztása. Fontos megjegyezni, hogy a kamilla ritkán allergiás reakciókat válthat ki.
A dísznövényként is igen elterjedt golgotavirág (Passiflora incarnata) kivonata más nyugtató hatású gyógynövényekkel kombinációban alkalmazható nyugtalanság kezelésére.
(Szerző: Dr. Tóth Barbara gyógyszerész - PatikaMagazin)
Az ízületi fájdalom az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, különösen 50 év felett, amikor az ízületi porcok természetes módon veszítenek rugalmasságukból és csökken a kollagéntermelés. A kellemetlen tünetek azonban hatékonyan kezelhetők, akár természetes módszerekkel, akár gyógyszertári készítményekkel.
A tél után a szervezetünk vitaminraktárai gyakran lemerülnek, ami fáradtságot, gyengébb immunrendszert és hormonális egyensúlyzavarokat eredményezhet. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy friss, szezonális ételekkel és szuperélelmiszerekkel pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, miközben támogassuk az egészségünket és a vitalitásunkat.
Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra egészsége közvetlen hatással van a mentális állapotra. Az úgynevezett bél-agy tengely révén a bélbaktériumok befolyásolhatják a hangulatot, a szorongás szintjét és akár a depresszió kialakulásának kockázatát is.
