Valódi hatóanyag szakértőként megpróbálom a tudomány legfrissebb álláspontját tolmácsolni Önöknek, hogy ne egy mítosz, hanem a tényleges igazság, a tudományos háttér alapján legyenek képesek dönteni a saját, illetve rokonaik kezelését illetően.
Nagyanyáink csodaszere a szódabikarbóna napjainkban ismét reneszánszát éli. 1846-ban Amerikában megjelent könyv szerint pattanásoktól kezdve az influenzáig, és persze a gyomorégésre is jó.
A köznyelv szódabikarbónáját tudományos nevén nátrium-hidrogén–karbonátnak hívják. A nátrium-hidrogén-karbonát a gyomorban található sósav reakciójából konyhasó, széndioxid, és víz keletkezik. Ez két dologra ad magyarázatot: az egyik a gyors hatás kialákulásra, hiszen a reakció a gyomorban lévő közegben perceken belül lezajlik. A másik a keletkező szén-dioxid feszíti a gyomorfalat, puffadást okozhat, és ezáltal a gyomor ürülését fokozza egyidőben. Hatása pár óra alatt eltűnik, és máris szükségünk lesz a következő adagra. Ez egy tüneti megoldás, elavult módszer, ami alkalmanként megoldást jelenthet, de rendszeres használatát nem javasolom, mert próblémát jelenthet a felszabaduló konyhasó a magasvérnyomásos betegek számára, és a gyomor egészséges enzim müködéséhez is szükség van a savas pH-ra. Ha oki terápiát keresünk, akkor a gyomorsav termelésére ható szerekhez fordoljunk inkább. Ma már receptnélküli készítményekkel is kezelhetjük a panaszainkat ( pl:Acida, Quamatel mini). Igaz, hogy hatás kialakulásuk nem olyan gyors, mint a szódabikarbónánál, de hatásserősségük jóval nagyobb, így napi egyszeri alkalmazással megoldják a gyomorégés égető problémáját.
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
