Kezdődő megbetegedésnél sok esetben hiányoznak a tipikus tünetek. A nehézlégzés, mellkasi szorító érzés, a kilégzés nehezítettsége nem feltétlenül jelentkeznek azonnal. Az asztma kialakulásának előre jelzője lehet az elhúzódó köhögés. Mielőtt orvoshoz fordulunk, jegyezzük fel, hogy a tünetek mely napszakban, esetleg fizikai terhelés hatására jelentkeznek-e. Gondoljuk át, milyen környezetben, évszakban erősödnek a panaszok, ezek az információk fontosak lehetnek a további vizsgálatok szempontjából.
Nem a légutak betegsége, de nagyon sokszor okoz köhögést – gyomorpanasz nélkül is a refluxbetegség. Ha a gyomorszáj nem zár teljesen, akár csak időszakosan, a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, súlyosabb esetben a gégébe, és onnan lelélegezve a légcsőbe is. A savas inger már a nyelőcsőbe jutva is reflexesen köhögéshez vezet, de ha a légutakig is eljut, akkor mindenképpen.
Bizonyos gyógyszerek szedése gyakran okoz köhögést. Legismertebb a vérnyomás-szabályozó készítmények mellékhatásaként tapasztalható, kellemetlen, száraz köhögés. Ilyen esetben a tünetek rendszerint a tabletta bevételét követően jelentkeznek. A szakorvossal egyeztetve megoldásként a terápia módosítása jöhet szóba.
Az orr- és orrmelléküregek betegségei, arcüreg- vagy gégegyulladás következtében is jelentkezhet hátsó garatfali csorgás. Ilyen esetben a felgyűlt váladék nem az orrnyílásokon át távozik a szervezetből, hanem hetekig, sőt nem megfelelő terápia mellett akár hónapokig is a garat felé csorog, ezzel folyamatos köhögésre ingerelve a beteget. Ilyen esetben a köhögés tehát csak tünet. A kezelés célja az alapbetegség megszüntetése kell hogy legyen. Ismétlődő arcüreggyulladás hátterében például egyéb hajlamosító tényező is állhat – allergia, polip, orrsövényferdülés stb. – a kezeléshez tehát alapos kivizsgálás és személyre szabott terápia szükséges.
Bizonyára mindannyian tapasztaltuk már, hogy stresszhelyzetben szapora szívverés jelentkezik, nehezebben vesszük a levegőt, torkunk is kiszáradhat. Gyakori, hogy a felsorolt tünetekhez torokkaparás, krákogás és köhögés is társul. Ha visszatérő problémáról van szó, esetleg a stressz forrása a munkahelyi környezet, a panaszok jellemzően enyhülnek a hétvégék és a szabadság ideje alatt. Ha a részletes kivizsgálás során minden egyéb lehetőséget, testi elváltozást kizártunk, a panaszok megszüntetéséhez ilyen esetben stresszoldó technikák elsajátítására lehet szükség, pszichológus bevonásával gyógyszeres kezelés is igénybe vehető.
(Forrás: PatikaMagazin - Tüdőközpont)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
