Nők körében, a menopauza időszakát követően gyakori jelenség a hajszálak elvékonyodása, ezért a korábbi dús hajzat tömege jelentősen csökken. A hajhullást erősen befolyásolják örökletes tényezők, de okozhatják bizonyos betegségek, például pajzsmirigy problémák, vagy nőgyógyászati panaszok is. A hajvesztés gyógyszer mellékhatásként is jelentkezhet, de hátterében a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok, akár fog-, vagy ínygyulladás is állhatnak. Vitamin- és ásványianyag-hiány, illetve a fejbőrt érintő gombás fertőzés is nagyfokú hajvesztéssel járhat.
A fokozott hajhullást kiváltó tényezők felderítésének fontos állomása a haj és a fejbőr vizsgálata, azonban épp ilyen lényeges a beteg kikérdezése – magyarázza dr. Vincze Ildikó. Ha külsőleg nem látható gyulladásra, fertőzésre, egyéb eltérésre utaló jel, a pácienstől kapott információk is segíthetik a diagnózis felállítását. A panaszok átbeszélése során kiderülhet, hogy a beteg épp egy stresszesebb időszakon van túl, esetleg a hajhullás összeköthető egy intenzív fogyókúrás program megkezdésével. Ezek után, amennyiben szükséges, a további vizsgálatok célzottan végezhetők el. A hajhullás okairól vérvizsgálat és a hajszálak mikroszkópos elemzése, az un. trichogramm vizsgálat is sokat elárulhat.
A hajhullás kezelése a felderített kiváltó okoknak megfelelően történik. A bőrgyógyászati vizsgálat alapján a szakorvos minden esetben a számunkra legoptimálisabb terápiát javasolja, mely lehet gyógyszeres kezelés, vagy különböző helyi készítmények alkalmazása. A kezelés a haj növekedési ciklusai miatt hosszadalmas, hatása átlagosan 3-6 hónap alatt mérhető fel. Sikeressége egyénfüggő, bizonyos esetekben, például öröklött hajlam esetén a folyamat rendszerint csak lelassítható.
A gyógyszerek szedése, stressz, vagy hajkárosodások – hajfestékek, hajvasaló, a haj túl szoros és gyakori összefogása – miatt jelentkező hajhullás rendszerint a kiváltó okok elhagyásával megszűnik, bizonyos idő elteltével a haj ismét dússá válik. A szülés után jelentkező hajvesztés természetes folyamat, ha egyéb elváltozás nincs a háttérben, a panaszok rendszerint két-hat hónapon belül rendeződnek. Amennyiben a hajhullás hátterében hormonális eltérés merül fel, az endokrinológiai vizsgálatok eredményei határozzák meg a kezelési lehetőségeket.
(Forrás: Galenus)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
