A szeptember nemcsak a szilva és a szőlő hónapja, hanem ekkor érik be az egyik legkedveltebb, édes és zamatos gyümölcsünk, a körte is. Bár talán kevésbé látványos, mint a szőlő vagy a gránátalma, tápértéke és jótékony hatásai miatt viszont igazi kincsnek számít a mindennapi étrendben.
A körte tápanyagai és egészségügyi hatásai
Érdekes rostösszetétel
A körte gazdag oldható rostban (például pektinben) és oldhatatlan rostban is. Az oldható rost segíti a koleszterinszint csökkentését és a vércukorszint stabilizálását, az oldhatatlan rost pedig támogatja a bélmozgást és a jó emésztést.
Prebiotikus hatás
A körte rostjai táplálják a bélflórát alkotó jótékony baktériumokat, így rendszeres fogyasztása elősegítheti az egészséges mikrobiom fenntartását.
Alacsony glikémiás index
Bár édes, a körte lassabban emeli a vércukorszintet, ezért jó választás lehet cukorbetegeknek vagy inzulinrezisztenseknek is.
Vitaminok tárháza
C-vitamin: erősíti az immunrendszert és segíti a sejtek védekezését az oxidatív stresszel szemben.
K-vitamin: szerepet játszik a véralvadásban és a csontok egészségének megőrzésében.
B-vitaminok (főként B2 és B6): támogatják az idegrendszert és az energiatermelést.
Ásványi anyag tartalma igen magas
Réz: elősegíti a vas felszívódását és részt vesz az energiatermelésben.
Kálium: fontos a szív- és érrendszer egészsége szempontjából, segít szabályozni a vérnyomást.
Bór: kevésbé ismert, de a körte egyik értékes összetevője. Segíti a kalcium beépülését a csontokba, így hozzájárul a csontok egészségéhez.
Folsavban gazdag
A körte különösen jó folátforrás, ami létfontosságú a sejtosztódáshoz és a DNS-szintézishez. Ezért várandós nőknek is gyakran javasolt a fogyasztása.
Antioxidáns védelem
A körte flavonoidokban és más antioxidáns vegyületekben gazdag, melyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez és támogatják a szervezet természetes védekező rendszerét.
Hippoallergén gyümölcs
A körte az egyik legkevésbé allergizáló gyümölcs, ezért gyakran ajánlják csecsemők első gyümölcseként, illetve érzékeny emésztésűeknek is.
Hidratáló gyümölcs
A körte kb. 84–86%-ban vízből áll, így kiváló természetes „szomjoltó”, különösen nyáron.
Hogyan fogyasszuk a körtét?
Frissen, héjával együtt – így jutunk a legtöbb rosthoz és antioxidánshoz.
Gyümölcssalátában vagy turmixban – frissítő és vitaminban gazdag ételnek számít.
Sütve vagy kompótként – desszertként vagy húsételek mellé is kiváló.
Befőttként – hosszú távon is megőrizhetjük a körte finom ízét.
Régi gyógyászati használat
A népi gyógyászatban a körtét nemcsak frissen, hanem főzetként is alkalmazták lázcsillapításra és húgyúti problémák enyhítésére.
Érett / éretlen gyümölcs közötti különbség
Az éretlen körte sok keményítőt tartalmaz, amit az érés során a gyümölcs cukrokká (glükóz, fruktóz) alakít. Ezért a teljesen érett körte édesebb, könnyebben emészthető és a vitaminok is jobban hasznosulnak belőle.
Mit tehetünk, ha nem fogyasztunk elég körtét?
Előfordulhat, hogy nem mindig érhető el frissen, vagy valaki egyszerűen csak nem szereti a körtét. Ilyenkor gyógyszertári készítmények segíthetnek a legfontosabb tápanyagok pótlásában:
C-vitamin tabletták és pezsgőtabletták – az immunrendszer erősítésére.
Kálium- és magnéziumtartalmú készítmények – a szív és izmok egészségéhez.
Multivitamin készítmények K-vitaminnal – a csontok és véralvadás támogatására.
Rostkészítmények – az emésztés javítására, ha étrendünkben kevés a rost.
A körte tehát igazi szezonális szupergyümölcsnek számít: lédús, finom és rendkívül egészséges. Rendszeres fogyasztása támogatja az emésztést, erősíti az immunrendszert, hozzájárul a szív és a csontok egészségéhez. Ha pedig nem mindig fér bele az étrendünkbe a friss gyümölcs (vagy épp nem elérhető számunkra), akkor a PatikaPlus Gyógyszertárban kapható vitamin- és ásványianyag-készítmények biztosítják, hogy szervezetünk ne szenvedjen hiányt ezekben a fontos tápanyagokban.
(Temesvári / PatikaPlus)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
